When the siren’s calling

A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.

(Agócs Péter, A szirének éneke)

Rag’n’Bone Man, Sirens (Wolves, 2014)

Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.

T.35_AA_007324_m
Boiótiai szirén szobrocska, Kr. e. 5. század

Az Antik Gyűjtemény további szirén-ábrázolásait a Hyperiónban gyűjtöttük össze.

József Attila – 115

AD_013709_HFM_50.46.1Indiában, hol éjjel a vadak
zöld szeme cikkan át a dzsungelen, –
mikor dédapa is kicsi volt még,
élt egy nagy fejedelem.

Parancsot adott, büszkét, szigorút:
“Fogjon mindenki szerszámot! Oda,
hol a lombzenére táncot lejt a hold,
épüljön hétszáz ékes palota!”

Hétszáz ékes palota közéAD_013713_HFM_2220
kincstárat vasból rakatott
s a napot akarta ráveretni,
mint óriás, tüzes lakatot.

Hiába szörnyedt el a nép
s kérlelték vének és papok:
“Ami égi, ne hozd a földre!”
A kapu pántja kérte a napot.

Feszült létra a felhő szélihez.
Megbillent az; a létra leszakadt.
Fogtak sasokat könnyü szekérbe.
A hámot szétszedték dalos madarak.

AD_013701_HFM_50.52.1_mS míg sürgött irtózva, serénykedett
a dolgos népek megdöbbent zöme,
kisült a vetés, kigyult a város;
kicsordult a nap lángos özöne.
Mint a zuhatag, hullt alá a tűz.
Állva száradt el a fejedelem.
S a hétszáz palota helyét elfoglalta
az őserdő egy hűvös éjjelen.

1934–1935 [?]

Gandhára szobrai a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból érkeztek az Antik Gyűjtemény állandó kiállítására.

Fentről lefelé:
Buddhák és bódhiszattvák, Kr. u. 2–3. század
Oroszlánfej-épületdísz, Kr. u. 4–5. század
Buddha tisztelői, Kr. u. 1–2. század
Női fej, Kr. u. 4.–5. század

József Attila versét a Kaláka együttes zenésítette meg, Palya Bea énekel.

 

Kincsesvonat

Feszültséglevezetésre is kiválóan alkalmas játékunkban ókori görög-római szobrokat, illetve más korok és kultúrák alkotásait kell sérülésmentesen elhelyezni a megfelelő vasúti kocsikban. Felkészülésképpen érdemes előbb átlapozni a lenti galériát.
Most, hogy a szobrok már ismerősek, indulhat a játék! (A legjobb játékélményhez tableten vagy laptopon érdemes játszani.)
Ahhoz, hogy minél több pontot érjünk el, gyorsnak kell lenni: míg befut a vonat, figyeljük meg, mely tárgyak érkeznek sorban a léghajókon, hogy annál ügyesebben tudjuk őket jó helyre tenni!
Figyelem, az egyes szintek teljesítéséhez minden kocsiba legalább egy szobrot be kell pakolni!

Remekművek a nappaliban

Addig is, amíg az igaziakat nélkülöznünk kell, magunk válunk műtárgyakká (vagy a családunkat alakítjuk azzá)!

Aki kedvet érez, csatlakozzon, és küldje el nekünk, hogy az Antik Gyűjtemény mely műtárgyává változott! ITT lehet válogatni!

Az ún. budapesti táncosnő

Medusa-fejes ezüstdombormű

Az Andokidés-festő kylixe

A képeket az antik@szepmuveszeti.hu címre várjuk! :)

Egy újonnan felfedezett Hadrianus-portrétöredék

Click here for English

Ritkán adódik, hogy egy fej nélküli mellképről nemcsak azt lehet megállapítani, hogy kit ábrázol, hanem azt is, hogyan kell elképzelnünk az illető vonásait, sőt, a mű készítésének idejét is meg tudjuk mondani néhány évnyi pontossággal. Éppen ez történt az alábbiakban bemutatott büszttel, amely 1908-ban került az Antik Gyűjteménybe, de azonosítását csupán új tudományos felismerések tették lehetővé. Az Antik Gyűjtemény Muszeion sorozatának harmadik kiállításához, amely 2019. szeptember 3-tól 2020. február 23-ig látható, Hans Rupprecht Goette klasszika archeológus írt ismertetőt.

Tovább olvasok

Medmai variációk a „szigorú stílus” témáira

Még egy hónapig, augusztus 11-ig láthatók a Szépművészeti Múzeum Antik Kiállításának Muszeion sorozatában a dél-olaszországi Rosarnóból, az ókori Medmából származó fogadalmi terrakották. Az ősszel megnyílt kamarakiállításhoz fűzött első bejegyzésben a lelőhelyet és történeti kontextusát, a fogadalmi szobrocskák vallástörténeti jelentőségét mutattuk be. Az alábbiakban a kiállított tárgyak némelyikét alaposabban szemügyre véve a medmai fogadalmi repertoár művészettörténeti összefüggéseiről fogalmaz meg néhány gondolatot Bencze Ágnes klasszika archeológus, a medmai leletanyag kutatója.

Click here for English

Elolvasom…