A régi póz már nem felel meg. Vegyünk egy újat. Ezt lehet. Oly mindegy, milyen öltözetnek igazítod a testedet.
Mindegy a ruha, de a test is,
a szellem meg – a mindenit!
nem sejti, merre hajtja Thespis,
mig orcájára színt derít.
Nemes Nagy Ágnes
Irodalom, művészet és színház a kiállítótérben is találkozik: idén is megrendezésre kerül a Szépművészeti Múzeum különleges programsorozata, a Textúra. Rendező: Székely Kriszta, premier: 2020. november 3.
Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete. Ókori története során mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között.
Ez a három terrakotta az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja. A bal oldali szobrocska testét korongon mintázták, egyes részleteit viszont kézzel formálták. A fekete és vörös festés nyomai is jól megfigyelhetők. A hasonló típusú figurák keze fölött általában egy vörös színnel festett korong látható, amelyet kézidobként szokás értelmezni. Ilyen hangszert tart a kezében a középső alak: a szobrocskát kézzel gyurmált agyagdarabokból tapasztották össze és simították el – úgynevezett hóember-technikával készült. Alighanem eredetileg is festetlen volt. A jobb oldali terrakotta nőalakja pedig U-alakú húros hangszert, talán lürát tart kezében. Turbánszerű fejdíszt, nyakláncot és fülbevalót visel. A tárgyak régészeti kontextusa bizonytalan, vélhetően sírmellékletnek szánták őket.
A ciprusi népzenében egyaránt meghatározóak a hagyományos görög és a keleti (bizánci) dallamok és hangszerek is. A hegedű és a pengetős laouto mellett gyakran hallható a tamboutsia is, amely kimondottan ciprusi eredetű, keretes dobtípus. A 2011-ben, Nicosiában alakult világzenei trió, a Monsieur Doumani tagjai elsősorban akusztikus gitárral, harsonával és a buzukira emlékeztető, a laoutónál kisebb méretű tzourasszal állnak színpadra. Antics című daluk ritmusát a nigériai eredetű dob, az udu teszi igazán különlegessé. (A görög dalszöveg és angol fordítása a zenekar Bandcamp-honlapján olvasható.)
A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!
Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!
A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.
Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.
A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.
Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.
A furfangos Hermész, aki bámulatos módon már újszülött korában ellopta Apollón marháit, megneszelte, hogy a múzeum egy időre teremőrök nélkül maradt. A tolvaj isten nem tudott ellenállni a kínálkozó lehetőségnek: belopózott az antik kiállításba, és elcsent pár fontos tárgyat a vitrinek lakóitól.
Vajon mi tűnt el a képekről? Segíts felelevenítenünk a rég nem látott műtárgyak részleteit! De légy szemfüles – a hiányzó képelemek mellett tréfás válaszlehetőségekkel nehezítjük a dolgod! Érdemes kérdésenként ellenőrizni és újrapróbálkozni, ha elsőre nem sikerül!
