Driádjaiddal is versenyre kelve

Te, kinek állatok karjánál a karodcollage
tisztább, s aranyba mártod,
te, ki nappal a Rossz fantomát láttatod,
s ismétlik azt az álmok,

te levélzűrzavar, te büszke nyugtalan,
mikor a tramontána
zengeti már az új tél azúrját, arany
hárfáidon, platánfa,

ó, hajlékony fatest, merj nyögni-zúgni csak,
csavarodj, tekeredj meg,
jajongj, de meg ne törj, add vissza hangjukat
a megbolydult szeleknek!

Ostorozd meg, mohó mártír, nyúzd meg magad,
sebezd meg te a tested,
hogy ott ragadjon a fáklyán a láng, ne hagyd,
oldd el a szállni restet!

Hogy szálljon születő madaradhoz dalod,
s a lélek tiszta mélye
egy tűzről álmodó törzs lombját rázza, hogy
lobbanjon új reményre!

Paul Valéry: A platánfához (részlet)
Lator László fordítása (forrás: Digitális Irodalmi Akadémia)



Borítókép: a Ligetből a Szépművészeti Múzeum egyik oszlopához nyújtózó platánfa (fotó: Varga Eszter)
Kollázs: Platánfa repülő madárral, Kr. u. 1. század (fotó: Mátyus László). A domborműről lásd még a Hyperiónt és Bencze Ágnes írását: Belső tájképek – Az Évszak műtárgya 2012 tavasz.
Zene: Decolonize Your Mind Society

Borús napokra

Színek után kutasson bár fürkésző tekinteted…

collage2

… lelj fényes kilátásokra szürkeségben is…

8428_kis_kerettel2b

 … és mindig nézd az élet napos oldalát!

A borítóképen középen, a színes kollázsban és az 1997-es kiállításra készülve: férfi büsztje (korábban Philippus Arabsnak tartották).

Filmrészlet: Monty Python – Brian élete (1979).

Az ókori szentenciának ható jókívánságot a „padlóla” került büszt fotója ihlette 2020-ban.


Ciprusi triók

Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete. Ókori története során mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között.

T.6_AA_000361-side

Ez a három terrakotta az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja. A bal oldali szobrocska testét korongon mintázták, egyes részleteit viszont kézzel formálták. A fekete és vörös festés nyomai is jól megfigyelhetők. A hasonló típusú figurák keze fölött általában egy vörös színnel festett korong látható, amelyet kézidobként szokás értelmezni. Ilyen hangszert tart a kezében a középső alak: a szobrocskát kézzel gyurmált agyagdarabokból tapasztották össze és simították el – úgynevezett hóember-technikával készült. Alighanem eredetileg is festetlen volt. A jobb oldali terrakotta nőalakja pedig U-alakú húros hangszert, talán lürát tart kezében. Turbánszerű fejdíszt, nyakláncot és fülbevalót visel. A tárgyak régészeti kontextusa bizonytalan, vélhetően sírmellékletnek szánták őket.

CYP-655

A ciprusi népzenében egyaránt meghatározóak a hagyományos görög és a keleti (bizánci) dallamok és hangszerek is. A hegedű és a pengetős laouto mellett gyakran hallható a tamboutsia is, amely kimondottan ciprusi eredetű, keretes dobtípus. A 2011-ben, Nicosiában alakult világzenei trió, a Monsieur Doumani tagjai elsősorban akusztikus gitárral, harsonával és a buzukira emlékeztető, a laoutónál kisebb méretű tzourasszal állnak színpadra. Antics című daluk ritmusát a nigériai eredetű dob, az udu teszi igazán különlegessé. (A görög dalszöveg és angol fordítása a zenekar Bandcamp-honlapján olvasható.)

Borítókép: a Nea Paphos-i odeon látképe, forrás: Flickr, © Carole Raddato.
A felső bélyegképen lürát, auloszt és tümpanont tartó, szintén archaikus kori kisplasztikák szerepelnek; az alsó bélyegen hegedű, laouto és furulya látható; a kép forrása: www.stamps-plus.com.

Can we work it out, can we be a family?

Az antik kiállításon a polifón római művészet egyik szólamát egy macedoniai sírkő képviseli. A Kr. u. 3. század első felében készült, felső sávja az észak-balkáni régióban gyakori képtípust jelenít meg: lovas vadász támad a barlangjából kirontó vadkanra. Nagyobbik, alsó részén két sorban négy portré: felnőtt pár és két fiú arcképe látható. Római viseletben ábrázolták őket, a férfiakat a kor divatja szerint rendezett hajjal és szakállal, a nőalakot ékszerekkel, a fejére húzott köpenyben.

SZJGY_Vezető_128
Család sírköve Macedoniából, Kr. u. 3. század első fele

A kő alján megmaradt a csap töredéke, amellyel a sztélét a síremlék alsó részébe illesztették, ide véshették egykor a sírfeliratot is. Ma már nem ismerjük az elhunytak nevét. Családtagok lehettek? A fiúk felnőttek? Együtt öregedtek meg? Nekik összejött?

When the siren’s calling

A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.

(Agócs Péter, A szirének éneke)

Rag’n’Bone Man, Sirens (Wolves, 2014)

Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.

T.35_AA_007324_m
Boiótiai szirén szobrocska, Kr. e. 5. század

Az Antik Gyűjtemény további szirén-ábrázolásait a Hyperiónban gyűjtöttük össze.

József Attila – 115

AD_013709_HFM_50.46.1Indiában, hol éjjel a vadak
zöld szeme cikkan át a dzsungelen, –
mikor dédapa is kicsi volt még,
élt egy nagy fejedelem.

Parancsot adott, büszkét, szigorút:
“Fogjon mindenki szerszámot! Oda,
hol a lombzenére táncot lejt a hold,
épüljön hétszáz ékes palota!”

Hétszáz ékes palota közéAD_013713_HFM_2220
kincstárat vasból rakatott
s a napot akarta ráveretni,
mint óriás, tüzes lakatot.

Hiába szörnyedt el a nép
s kérlelték vének és papok:
“Ami égi, ne hozd a földre!”
A kapu pántja kérte a napot.

Feszült létra a felhő szélihez.
Megbillent az; a létra leszakadt.
Fogtak sasokat könnyü szekérbe.
A hámot szétszedték dalos madarak.

AD_013701_HFM_50.52.1_mS míg sürgött irtózva, serénykedett
a dolgos népek megdöbbent zöme,
kisült a vetés, kigyult a város;
kicsordult a nap lángos özöne.
Mint a zuhatag, hullt alá a tűz.
Állva száradt el a fejedelem.
S a hétszáz palota helyét elfoglalta
az őserdő egy hűvös éjjelen.

1934–1935 [?]

Gandhára szobrai a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból érkeztek az Antik Gyűjtemény állandó kiállítására.

Fentről lefelé:
Buddhák és bódhiszattvák, Kr. u. 2–3. század
Oroszlánfej-épületdísz, Kr. u. 4–5. század
Buddha tisztelői, Kr. u. 1–2. század
Női fej, Kr. u. 4.–5. század

József Attila versét a Kaláka együttes zenésítette meg, Palya Bea énekel.