Mars, szeméttelep, 4620.1.A, adatfragmentum

Az etruszk kerámia az etruszk művészet egyik fontos műfaja volt, amelyre nagy hatással volt a görög és a föníciai kultúrával folytatott párbeszéd. Ennek történetét mutatja be a Hyperión etruszk vázákról szóló túraútvonala, amely a geometrikus vázafestészettől kezdve a jellegzetes bucchero-edényeken keresztül a korinthoszi és athéni minták és technikák átvételéig és újraértelmezéséig veszi sorra az etruszk kerámia műfajait.


Az etruszk vázafestészeti központok mellett bemutatja az etruszk kerámia fontos mestereit, köztük az úgynevezett Szakállas szfinx-festőt, az etruszko-korinthoszi vázafestészet kiemelkedő alakját. A festő eredeti nevét nem ismerjük: gyakran használt motívuma, a szakállas szfinx után kapta újkori elnevezését, amelynek költői csengése ma is gondolatjátékra hív.


Kőrizs Imre: A Szakállas Szfinx-festő

A kétezer-hatszáz éve, korinthoszi stílusban alkotó
etruszk vázafestőknek eszükbe se jutott, hogy szignálják alkotásaikat,
ezért az utókor jellegzetes motívumaikra,
híres vázáikra, azok őrzési helyére, munkásságuk első azonosítójára
vagy bármi más megkülönböztető jegyre utalva
kénytelen olyan nevekkel illetni őket, mint a Fecske-festő,
Le Havre-festő, Kulacs-festő, Amerikai Akadémia-festő,
Senza Graffito-festő, München 640-festő,
vagy mint egyik kedvencem: a Szakállas Szfinx-festő.

További kétezer-hatszáz év múlva ugyanez a sors juthat ki
a töredékesen fennmaradt magyar költészetnek is.
Ma el se tudjuk képzelni, hogy Kosztolányi viselte volna
a zömök Móricz nevet, vagy hogy Weöres Sándort
Tóth Árpádnak hívták volna, pedig mindez teljesen esetleges.
Adyt, ha szerencséje lesz, talán a Héjanász-költőként tartják számon,
és valódi neve csak egy azonosítatlan előképű,
huszonnegyedik századi paródia szerzőjének,
Pszeudo-Adynak a nevében él tovább.

Így lehet egy téves tulajdonítás következtében József Attila
a Döfölődő Kolbászok költője,
Kosztolányi a Szép költő –
akinek korai töredékeitől nagy erőfeszítésekkel
próbálják majd elválasztani Nadányi Zoltán néhány sorát –,
az ismeretlen nevű huszadik századi lírikus pedig
a Verebek, Lovak és Medvék költője.
(A három csoport összetartozását csak a huszonkilencedik században
ismerik fel minden kétséget kizáróan,
de a szövegtörténeti érvekkel megtámogatott,
nyelvi okokból mégis nyilvánvalóan tarthatatlan Tandoori nevet
a kutatás egyértelműen elutasítja majd.)
A János vitéz szerzőjét Pető néven fogják ismerni,
mert úgy tartják, a csupán egyetlen,
csekély hitelű helyen adatolt Petőfi név
nyilvánvalóan a nagy huszonharmadik századi magyar költő,
Tetőfi Kevin Nándor nevének a hatására módosult a hagyományban.

Weöres Hála-áldozat című verse rendkívül becses forrás lesz,
amelynek tizennégy soráról doktori dolgozatokat írnak majd,
bár senki sem ismeri fel, hogy a benne említett Kosztolányi
a Szép költővel, Ady pedig a Héjanász-költővel azonos,
mert egyöntetű lesz a konszenzus abban a kérdésben,
hogy a verset egy Vörös nevű költő írta,
valamikor pályája alkonyán, a huszonegyedik század közepén.

Ez a vélekedés csak akkor fog megváltozni, amikor ezek a sorok
egy Mars-beli szeméttelepen talált memóriaegységen előkerülnek –
akkor viszont a felfedezés nemcsak a finnugor-csumuli irodalomtörténetnek,
hanem az ó-európai képzőművészet kutatásának is új lendületet ad majd.

Álom és ködkép

Minden testi dolog rohanó vízfolyás,
minden lelki jelenség álom és ködkép,
az élet harc és számkivetés,
az utókor dicsérete feledés.

Marcus Aurelius, Elmélkedések
Huszti József fordítása

A római császárkori Egyiptomban szokás volt, hogy az elhunytak képmását vékony fatáblára festett portrén örökítették meg, amelyet a múmiapólyába illesztve az arc fölött helyeztek el.

Az Antik Gyűjtemény festett múmiaportréi

Ezek az élénkszínű, az ábrázolt személyt a korabeli divat szerint megjelenítő portrék gyakran meglepik mai szemlélőiket életszerűségükkel, frissességük pedig ösztönzően hat: Alexandra Dillon amerikai képzőművész például használati tárgyakra – ecsetre, fejszére, ásólapátra – fest arcokat a múmiaportrék stílusában.

Alexandra Dillon portrékkal díszített festőecsetei

Az alábbi kisfilm a Metropolitan Museum filmarchívumából származik. Andrea Simon, Bob Rosen és Richard Brilliant 1988-as alkotásában a portrék monoton egymásutánját a zene és az ismertető szövegek mellett egyiptomi útikalauz és ókori szövegek egyvelege kíséri. A film több mint ötven festményt mutat be, az egyiket a Szépművészeti Múzeum őrzi. Az Antik Gyűjtemény múmiaportréiról és a darabokkal kapcsolatos kutatásokról a Múzeum honlapján írtunk bővebben.

A nyitókép forrása: alexandradillon.com.

Can we work it out, can we be a family?

Az antik kiállításon a polifón római művészet egyik szólamát egy macedoniai sírkő képviseli. A Kr. u. 3. század első felében készült, felső sávja az észak-balkáni régióban gyakori képtípust jelenít meg: lovas vadász támad a barlangjából kirontó vadkanra. Nagyobbik, alsó részén két sorban négy portré: felnőtt pár és két fiú arcképe látható. Római viseletben ábrázolták őket, a férfiakat a kor divatja szerint rendezett hajjal és szakállal, a nőalakot ékszerekkel, a fejére húzott köpenyben.

SZJGY_Vezető_128
Család sírköve Macedoniából, Kr. u. 3. század első fele

A kő alján megmaradt a csap töredéke, amellyel a sztélét a síremlék alsó részébe illesztették, ide véshették egykor a sírfeliratot is. Ma már nem ismerjük az elhunytak nevét. Családtagok lehettek? A fiúk felnőttek? Együtt öregedtek meg? Nekik összejött?

Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád

Ismered ezt a réges-régi drámát…
Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád:
Mint délibáb ragyog a messzeségben,
vagy saját ablakodból integet feléd,
s hiába tiltakozol, hogy nem és nem,
s hiába, ha az istenek is vigyáznak,
mindenki odaadja végül mindenét –
akháj a trójainak, trójai az akhájnak.

Kántor Péter: Mint délibáb ragyog


A Hyperión legújabb túraútvonalában a trójai mondakör történeteit járjuk körül. Kedvcsinálóként következzen két rövid játék: ha nehéznek találod őket, kezdd az ismerkedést a Hyperión oldalain, ha pedig könnyűnek, itt a lehetőség még többet megtudnod!

Az alábbi képrészletek történelmi és mitológiai személyeket ábrázolnak! Húzd a neveket a megfelelő képre, majd ellenőrizd, hogy mindenkit sikeresen azonosítottál-e!

Giovanni Domenico Tiepolo (1727–1804) festménye azt a pillanatot ragadja meg, amikor a trójaiak bevontatják a falovat a városba.
Válogasd szét a kép alatt felsorolt hősök neveit aszerint, hogy a görögök vagy a trójaiak oldalán küzdöttek a háborúban. A görög sereg harcosainak nevét húzd a lóra, a trójaiakat pedig helyezd el körülötte!

A képek forrása: Szépművészeti Múzeum (1, 2), British Museum (1, 2, 3) , Kunsthistorisches Museum (1), Wikipedia (1, 2, 3, 4).

Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít

Héraklész alakjáról és hőstetteiről az ókorban is különféleképpen meséltek a költők és vázafestők – nem volt egyetlen „igaz” mítosz a görög világ legnagyobb hérószáról!
Az irodalom és a képzőművészet mellett ma a filmek is továbbmesélik a történeteket, s bár az események, helyszínek és kellékek a hitelesség, valószerűség látszatát keltik, a művészi szabadság is sokszor nyer teret a filmvásznon.
Szakértő helyreigazítások helyett most játékos kvízben mutatunk rá a legnépszerűbb ókori témájú filmek félrevezető részleteire. A válaszokat érdemes kérdésenként ellenőrizni, s ha első kattintásra nem találod a helyes megoldást, ne keseredj el – ügyeltünk rá, hogy minden lépésből tanulni lehessen!



A képek forrása:
Ben Hur: IMDb (© 1959 Warner HE); Az aranygyapjú legendája: IMDb; Titánok harca: IMDb; Herkules: IMDb (© 1997 Walt Disney Pictures); Gladiátor: IMDb (© 2000 – Dreamworks LLC & Universal Pictures); Trója: IMDb (© 2004 Warner Bros. Ent.); Szirén: HBO GO (hbogo.hu); Brian élete: IMDb.
A Gladiátor című filmhez lásd Bartus Dávid: Egy római gladiátor kalandjai Hollywoodban. Határtalan Régészet, 2019. június.

Régi nemes borral teli korsók

Az Antik Gyűjtemény edénytöredékei szerény tanúi csupán annak a gazdagságnak, amelyet a krétai palotákban halmoztak fel a Kr. e. 2. évezredben. A cserépdarabok láttán kevesen gondolnák, hogy ezek a hombárok olykor az embermagasságnál is nagyobbak voltak, s hogy egy-egy palota raktáraiban akár több száz hasonló edény sorakozhatott.

The_palace_of_Minos_-_a_comparative_account_of_the_successive_stages_of_the_early_Cretan_civilization_as_illustrated_by_the_discoveries_at_Knossos_(1921)_(14773176982)
Tárolóedények a knósszoszi palotában (Sir Arthur Evans, The Palace of Minos. London, 1921, 276)

A hatalmas edényeket, az úgynevezett pithoszokat agyaghurkákból rakták és kézzel formázták. A kerámiaművesség máig élő hagyomány Krétán, de az ókori fazekasmesterek mai utódai már korongon formálják a pitharit.