Köreinkben az Élet

Orbán Ottó: Lírai Homály professzor a tudományegyetem katedráján költői síkgeometriát ad elő 
(az Álmoskönyvből)

50.175_négyzet-downA tábla csupa kosz. Nincs hova fölrajzolnom az ábrát. Különben sincs mivel, mivel lopják a krétát. Na mindegy. Ezek a mi körülményeink. Vegyünk a kör kerületén egy tetszőleges dőlésszögű átmérő által kimetszett két, A és B jelű pontot. Az átmérő mentén a kör területe két egyforma körszeletre oszlik. Nevezzük az egyiket a Jó, a másikat a Rossz birodalmának. Nyilvánvaló, hogy ezek után a teljes kört csak egy névvel illethetjük, és ez a név az Élet. Két további átmérő által kimetszünk a kör kerületén négy további pontot; jelük C, D, E és F legyen. Föltéve azt, hogy az átmérők dőlésszöge nem azonos, hat egyforma, de egymástól elforgatott körszeletet és bennük hat egymást takaró vagy nem takaró körcikket nyerünk. Az egymást takaró körcikkeket nevezzük a történet réteges talajának, az egymást nem takaróknak adjuk a haszontalan rét nevet. Előttünk áll a mindent magába foglaló körmodell, a kör a körben, s mindkettő egy harmadikban, negyedikben stb. Szerkesszük hát a körkörös hadrend alakzatába műveinket, hogy azok rezzenetlenül állják minden korok gúnycsapásait, s vígan fütyüljenek a balsors nyűgére s nyilaira. Köszönöm, mára ennyi. Kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy ne hagyjon maga után disznóólat a padokban, és a táblát nedves szivaccsal törölje le!


A borító- és bélyegképeken szereplő vázák:

A részlet forrása: Digitális Irodalmi Akadémia.

Borús napokra

Színek után kutasson bár fürkésző tekinteted…

collage2

… lelj fényes kilátásokra szürkeségben is…

8428_kis_kerettel2b

 … és mindig nézd az élet napos oldalát!

A borítóképen középen, a színes kollázsban és az 1997-es kiállításra készülve: férfi büsztje (korábban Philippus Arabsnak tartották).

Filmrészlet: Monty Python – Brian élete (1979).

Az ókori szentenciának ható jókívánságot a „padlóla” került büszt fotója ihlette 2020-ban.


Elmélkedő

A régi póz már nem felel meg.
Vegyünk egy újat. Ezt lehet.
Oly mindegy, milyen öltözetnek
igazítod a testedet.

Mindegy a ruha, de a test is,
a szellem meg – a mindenit!
nem sejti, merre hajtja Thespis,

mig orcájára színt derít.

Nemes Nagy Ágnes

színészek

Irodalom, művészet és színház a kiállítótérben is találkozik: idén is megrendezésre kerül a Szépművészeti Múzeum különleges programsorozata, a Textúra. Rendező: Székely Kriszta, premier: 2020. november 3.

További időpontok és jegyinformáció a Szépművészeti Múzeum honlapján.

A kollázsban két komikus színész: öreg polgár, zsákot cipelő szolga. A vers forrása: Digitális Irodalmi Akadémia; Thespist hagyományosan a tragédia „egyik feltalálójának” titulálják (a verssor utalásához lásd: Horatius – Ars poetica, 275–277).


Ciprusi triók

Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete. Ókori története során mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között.

T.6_AA_000361-side

Ez a három terrakotta az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja. A bal oldali szobrocska testét korongon mintázták, egyes részleteit viszont kézzel formálták. A fekete és vörös festés nyomai is jól megfigyelhetők. A hasonló típusú figurák keze fölött általában egy vörös színnel festett korong látható, amelyet kézidobként szokás értelmezni. Ilyen hangszert tart a kezében a középső alak: a szobrocskát kézzel gyurmált agyagdarabokból tapasztották össze és simították el – úgynevezett hóember-technikával készült. Alighanem eredetileg is festetlen volt. A jobb oldali terrakotta nőalakja pedig U-alakú húros hangszert, talán lürát tart kezében. Turbánszerű fejdíszt, nyakláncot és fülbevalót visel. A tárgyak régészeti kontextusa bizonytalan, vélhetően sírmellékletnek szánták őket.

CYP-655

A ciprusi népzenében egyaránt meghatározóak a hagyományos görög és a keleti (bizánci) dallamok és hangszerek is. A hegedű és a pengetős laouto mellett gyakran hallható a tamboutsia is, amely kimondottan ciprusi eredetű, keretes dobtípus. A 2011-ben, Nicosiában alakult világzenei trió, a Monsieur Doumani tagjai elsősorban akusztikus gitárral, harsonával és a buzukira emlékeztető, a laoutónál kisebb méretű tzourasszal állnak színpadra. Antics című daluk ritmusát a nigériai eredetű dob, az udu teszi igazán különlegessé. (A görög dalszöveg és angol fordítása a zenekar Bandcamp-honlapján olvasható.)

Borítókép: a Nea Paphos-i odeon látképe, forrás: Flickr, © Carole Raddato.
A felső bélyegképen lürát, auloszt és tümpanont tartó, szintén archaikus kori kisplasztikák szerepelnek; az alsó bélyegen hegedű, laouto és furulya látható; a kép forrása: www.stamps-plus.com.

Látogatási időben

Hogyan tudott a levegőben lovagolni Bellerophón? Miért ábrázolták állatias vonásokkal Dionüszosz kísérőit? Mitől olyan ijesztő egy Gorgó tekintete? Ajánló az Antik Gyűjtemény állandó kiállításához és azon túl!

Szerdánként 11:30-kor tárlatvezetést tartunk a Klasszikus ókor kiállításon, amelyhez bárki csatlakozhat: a programmal kapcsolatban minden információ elérhető a Szépművészeti Múzeum honlapján.

A közös séták mellett azoknak is kínálunk támpontokat, akik inkább egyedül fedeznék fel a kiállítást.

IMG_20200723_120812-01Ha valaki gyerekekkel érkezik – és/vagy szívesen old meg játékos feladványokat –, a Múzeum előterében, illetve a Klasszikus ókor kiállítás bejáratánál ingyenes kis kiadványt talál, amely szórakoztató rejtvények segítségével vezet be a gyűjtemény különleges lényeinek világába!

dead-can-dance-dionysus-cdAz antik kiállítás három termének hat bejárata van, bármelyiken el lehet indulni a műtárgyak felfedezése felé. A Múzeum honlapján található útvonaltippek tematikus sétára hívnak: legújabb túránk Dionüszosz világát mutatja be kilenc állomáson keresztül, mellé pedig zenét is ajánlunk

Dionüszosz szférájának központi vonása az eksztázis, az önmagunkból, a mindennapok kötöttségéből való kilépés, ezért tartozik hozzá a lakoma mellett a színház világa is.

Apropó színház: a szalamiszi csata 2500. évfordulójának emlékére holnap élőben közvetítik Aiszkhülosz Perzsák című darabját Epidaurosz ókori színházából (bővebb információk ITT  görögül tudók előnyben, de angol felirat is lesz). A visszaszámlálás már elindult!

Mars, szeméttelep, 4620.1.A, adatfragmentum

Az etruszk kerámia az etruszk művészet egyik fontos műfaja volt, amelyre nagy hatással volt a görög és a föníciai kultúrával folytatott párbeszéd. Ennek történetét mutatja be a Hyperión etruszk vázákról szóló túraútvonala, amely a geometrikus vázafestészettől kezdve a jellegzetes bucchero-edényeken keresztül a korinthoszi és athéni minták és technikák átvételéig és újraértelmezéséig veszi sorra az etruszk kerámia műfajait.


Az etruszk vázafestészeti központok mellett bemutatja az etruszk kerámia fontos mestereit, köztük az úgynevezett Szakállas szfinx-festőt, az etruszko-korinthoszi vázafestészet kiemelkedő alakját. A festő eredeti nevét nem ismerjük: gyakran használt motívuma, a szakállas szfinx után kapta újkori elnevezését, amelynek költői csengése ma is gondolatjátékra hív.


Kőrizs Imre: A Szakállas Szfinx-festő

A kétezer-hatszáz éve, korinthoszi stílusban alkotó
etruszk vázafestőknek eszükbe se jutott, hogy szignálják alkotásaikat,
ezért az utókor jellegzetes motívumaikra,
híres vázáikra, azok őrzési helyére, munkásságuk első azonosítójára
vagy bármi más megkülönböztető jegyre utalva
kénytelen olyan nevekkel illetni őket, mint a Fecske-festő,
Le Havre-festő, Kulacs-festő, Amerikai Akadémia-festő,
Senza Graffito-festő, München 640-festő,
vagy mint egyik kedvencem: a Szakállas Szfinx-festő.

További kétezer-hatszáz év múlva ugyanez a sors juthat ki
a töredékesen fennmaradt magyar költészetnek is.
Ma el se tudjuk képzelni, hogy Kosztolányi viselte volna
a zömök Móricz nevet, vagy hogy Weöres Sándort
Tóth Árpádnak hívták volna, pedig mindez teljesen esetleges.
Adyt, ha szerencséje lesz, talán a Héjanász-költőként tartják számon,
és valódi neve csak egy azonosítatlan előképű,
huszonnegyedik századi paródia szerzőjének,
Pszeudo-Adynak a nevében él tovább.

Így lehet egy téves tulajdonítás következtében József Attila
a Döfölődő Kolbászok költője,
Kosztolányi a Szép költő –
akinek korai töredékeitől nagy erőfeszítésekkel
próbálják majd elválasztani Nadányi Zoltán néhány sorát –,
az ismeretlen nevű huszadik századi lírikus pedig
a Verebek, Lovak és Medvék költője.
(A három csoport összetartozását csak a huszonkilencedik században
ismerik fel minden kétséget kizáróan,
de a szövegtörténeti érvekkel megtámogatott,
nyelvi okokból mégis nyilvánvalóan tarthatatlan Tandoori nevet
a kutatás egyértelműen elutasítja majd.)
A János vitéz szerzőjét Pető néven fogják ismerni,
mert úgy tartják, a csupán egyetlen,
csekély hitelű helyen adatolt Petőfi név
nyilvánvalóan a nagy huszonharmadik századi magyar költő,
Tetőfi Kevin Nándor nevének a hatására módosult a hagyományban.

Weöres Hála-áldozat című verse rendkívül becses forrás lesz,
amelynek tizennégy soráról doktori dolgozatokat írnak majd,
bár senki sem ismeri fel, hogy a benne említett Kosztolányi
a Szép költővel, Ady pedig a Héjanász-költővel azonos,
mert egyöntetű lesz a konszenzus abban a kérdésben,
hogy a verset egy Vörös nevű költő írta,
valamikor pályája alkonyán, a huszonegyedik század közepén.

Ez a vélekedés csak akkor fog megváltozni, amikor ezek a sorok
egy Mars-beli szeméttelepen talált memóriaegységen előkerülnek –
akkor viszont a felfedezés nemcsak a finnugor-csumuli irodalomtörténetnek,
hanem az ó-európai képzőművészet kutatásának is új lendületet ad majd.