Színek után kutasson bár fürkésző tekinteted…
… lelj fényes kilátásokra szürkeségben is…
… és mindig nézd az élet napos oldalát!
A borítóképen középen, a színes kollázsban és az 1997-es kiállításra készülve: férfi büsztje (korábban Philippus Arabsnak tartották).
Filmrészlet: Monty Python – Brian élete (1979).
Az ókori szentenciának ható jókívánságot a „padlóla” került büszt fotója ihlette 2020-ban.
Minden testi dolog rohanó vízfolyás,
minden lelki jelenség álom és ködkép,
az élet harc és számkivetés,
az utókor dicsérete feledés.
Marcus Aurelius, Elmélkedések
Huszti József fordítása
A római császárkori Egyiptomban szokás volt, hogy az elhunytak képmását vékony fatáblára festett portrén örökítették meg, amelyet a múmiapólyába illesztve az arc fölött helyeztek el.
Az Antik Gyűjtemény festett múmiaportréiEzek az élénkszínű, az ábrázolt személyt a korabeli divat szerint megjelenítő portrék gyakran meglepik mai szemlélőiket életszerűségükkel, frissességük pedig ösztönzően hat: Alexandra Dillon amerikai képzőművész például használati tárgyakra – ecsetre, fejszére, ásólapátra – fest arcokat a múmiaportrék stílusában.
Az alábbi kisfilm a Metropolitan Museum filmarchívumából származik. Andrea Simon, Bob Rosen és Richard Brilliant 1988-as alkotásában a portrék monoton egymásutánját a zene és az ismertető szövegek mellett egyiptomi útikalauz és ókori szövegek egyvelege kíséri. A film több mint ötven festményt mutat be, az egyiket a Szépművészeti Múzeum őrzi. Az Antik Gyűjtemény múmiaportréiról és a darabokkal kapcsolatos kutatásokról a Múzeum honlapján írtunk bővebben.
A nyitókép forrása: alexandradillon.com.
A közösségi médiában ez a hét világszerte a MuseumWeek jegyében telik, a kezdeményezés idei hívószava: „togetherness”. Mostanában ugyan jobbára egyedül vagyunk együtt, a töredékek mégis összeállnak, mint a szatüroszok kórusa a cserépedény darabjain vagy a zenekar az egymásra exponált filmkockákon.
Ezt a 2500 éves feketealakos athéni ivóedényt tucatnyi töredékből sikerült összeállítani és kiegészíteni. Szatüroszok felvonulását ábrázolja, kezükben kitharával és pengetővel (a jelenet értelmezéséhez lásd a Hyperión leírását). A vázát Jérôme Bresson (Párizs) restaurálta 2018-ban.
Georges Méliès (1861–1938) francia illuzionista és filmrendező, a filmtrükkök mestere. 1900-ban készült némafilmjében, a L’Homme orchestre-ben a zenekar minden tagját a színész-rendező játssza: a hét szerep előadásához hétszer tekerték vissza a filmet a kamerában, és addig exponálták egymásra a jeleneteket, amíg minden szereplő a filmre került.
Héraklész alakjáról és hőstetteiről az ókorban is különféleképpen meséltek a költők és vázafestők – nem volt egyetlen „igaz” mítosz a görög világ legnagyobb hérószáról!
Az irodalom és a képzőművészet mellett ma a filmek is továbbmesélik a történeteket, s bár az események, helyszínek és kellékek a hitelesség, valószerűség látszatát keltik, a művészi szabadság is sokszor nyer teret a filmvásznon.
Szakértő helyreigazítások helyett most játékos kvízben mutatunk rá a legnépszerűbb ókori témájú filmek félrevezető részleteire. A válaszokat érdemes kérdésenként ellenőrizni, s ha első kattintásra nem találod a helyes megoldást, ne keseredj el – ügyeltünk rá, hogy minden lépésből tanulni lehessen!
A képek forrása:
Ben Hur: IMDb (© 1959 Warner HE); Az aranygyapjú legendája: IMDb; Titánok harca: IMDb; Herkules: IMDb (© 1997 Walt Disney Pictures); Gladiátor: IMDb (© 2000 – Dreamworks LLC & Universal Pictures); Trója: IMDb (© 2004 Warner Bros. Ent.); Szirén: HBO GO (hbogo.hu); Brian élete: IMDb.
A Gladiátor című filmhez lásd Bartus Dávid: Egy római gladiátor kalandjai Hollywoodban. Határtalan Régészet, 2019. június.
A hatalmas edényeket, az úgynevezett pithoszokat agyaghurkákból rakták és kézzel formázták. A kerámiaművesség máig élő hagyomány Krétán, de az ókori fazekasmesterek mai utódai már korongon formálják a pitharit.
