Ez nekem görög*

A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!

Ambrosziás fürtök, fényes fonatok

…azután haja fürtjét
fésüvel és kézzel fényes fonatokba befonta,
ambrosziásan omoltak alá örökéltü fejéről.

Homérosz, Íliász
14. ének, 175–177


Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!

A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.


Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.

Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő

a föld pedig mindörökké megmarad.
Prédikátor könyve, 1:4

A klímaváltozás az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája, ehhez kapcsolódik a MuseumWeek pénteki napja is. Tudjuk, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatásában az ipari forradalom drasztikus változásokat hozott, azt azonban nem is gondolnánk, hogy Európa évezredekkel ezelőtti lakosainak szennyező tevékenysége szintén máig kimutatható.

De vajon hogy kapcsolódik mindehhez Mercurius bronzszobra? A megfejtést az isten gyakori képjele, a bal kezében tartott erszény (marsupium) „rejti”.

51.2870_AA_007410
Mercurius bronzszobra, kezében erszénnyel, Kr. u. 1–3. század

A római ezüstpénzek előállításához szükséges ércek, amelyeket például az Ibériai-félsziget bányáiból termeltek ki, ólmot is tartalmaztak, sőt, a római kohászok utólag is adhattak ólmot a „keverékhez”, hogy nagyobb hatásfokkal nyerhessék ki belőle az ezüstöt. Az érc feldolgozása közben a magas hőmérséklet hatására az ólom egy része a levegőbe jutott.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a Grönlandon fokozatosan lerakódott jégrétegekben nyoma maradt ennek az ókori légszennyezésnek, az egyes rétegek szennyezettségének mértékéből pedig arra is következtetni lehet, hogyan változott a termelés intenzitása a korabeli gazdasági folyamatok és történelmi események függvényében.

Ilyen meghatározó események lehettek a járványok is. A Kr. u. 2. században, az Antoninus-korban pusztító kór terjedése például jelentős visszaesést hozott a termelésben és ezzel együtt a szennyezés mértékében. Hasonló események szemtanúi vagyunk éppen mi is: az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek arról, milyen drasztikusan csökken a légszennyezés a sűrűn lakott városok felett a járványügyi intézkedések következtében – legalábbis ideiglenesen.

Nitrogen dioxide concentrations over Spain

A nitrogén-dioxid koncentráció változása az Ibériai-félsziget fölött (2019/2020). Forrás: ESA

Kicsi lényekről hallasz ma csudákat

Szólok végül a menny adományáról, az egekből
Harmatozó mézről. Méltasd ezt is figyelemre,
Maecénás! Kicsi lényekről hallasz ma csudákat:
Sorra egész nemzetségek, népek hadi dolgát,
Erkölcsét dalolom, buzgalmát, hős vezetőit.
Semmi csekélység ez, de megőrzi nevünk e csekélység,
Hogyha az ég se hagy el s odahallgat imánkra Apolló.

Vergilius, Georgica, IV. könyv
Lakatos István fordítása


Vajon mi köti össze ezeket a műtárgyakat? Kiderül a Szépművészeti Múzeum útvonaltippjéből, amelyet a méhek napja alkalmából ajánlunk, a túrához társként pedig Caribout.

A nyitóképen:
A méhektől megcsípett Amor Venushoz menekül
Dirk de Quade van Ravesteyn krétarajza, 1600-as évek
Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény

When the siren’s calling

A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.

(Agócs Péter, A szirének éneke)

Rag’n’Bone Man, Sirens (Wolves, 2014)

Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.

T.35_AA_007324_m
Boiótiai szirén szobrocska, Kr. e. 5. század

Az Antik Gyűjtemény további szirén-ábrázolásait a Hyperiónban gyűjtöttük össze.

József Attila – 115

AD_013709_HFM_50.46.1Indiában, hol éjjel a vadak
zöld szeme cikkan át a dzsungelen, –
mikor dédapa is kicsi volt még,
élt egy nagy fejedelem.

Parancsot adott, büszkét, szigorút:
“Fogjon mindenki szerszámot! Oda,
hol a lombzenére táncot lejt a hold,
épüljön hétszáz ékes palota!”

Hétszáz ékes palota közéAD_013713_HFM_2220
kincstárat vasból rakatott
s a napot akarta ráveretni,
mint óriás, tüzes lakatot.

Hiába szörnyedt el a nép
s kérlelték vének és papok:
“Ami égi, ne hozd a földre!”
A kapu pántja kérte a napot.

Feszült létra a felhő szélihez.
Megbillent az; a létra leszakadt.
Fogtak sasokat könnyü szekérbe.
A hámot szétszedték dalos madarak.

AD_013701_HFM_50.52.1_mS míg sürgött irtózva, serénykedett
a dolgos népek megdöbbent zöme,
kisült a vetés, kigyult a város;
kicsordult a nap lángos özöne.
Mint a zuhatag, hullt alá a tűz.
Állva száradt el a fejedelem.
S a hétszáz palota helyét elfoglalta
az őserdő egy hűvös éjjelen.

1934–1935 [?]

Gandhára szobrai a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból érkeztek az Antik Gyűjtemény állandó kiállítására.

Fentről lefelé:
Buddhák és bódhiszattvák, Kr. u. 2–3. század
Oroszlánfej-épületdísz, Kr. u. 4–5. század
Buddha tisztelői, Kr. u. 1–2. század
Női fej, Kr. u. 4.–5. század

József Attila versét a Kaláka együttes zenésítette meg, Palya Bea énekel.