Címke: szobor

Andrássy Apollo ft. Apollo 440

Can you stop the rock?

„Nagyon nehéz, hányan kellünk hozzá? Lemérted, milyen széles, befér az ajtón? Lesz elég hely a sarokban?” A költözködés és lakberendezés erőt próbáló és gondos tervezést igénylő feladat: héraklészi vállakra, sziszüphoszi kitartásra és árgus szemekre egyaránt szükség van – de utólag megkönnyebbülve tekintünk vissza a héróikus küzdelemre. Az Antik Gyűjtemény állandó kiállítása is sok változáson esett át az elmúlt évszázadban, a virtuális időutazás meg is tekinthető a Hyperiónban!

A műtárgyak mozgatása nem kis terhet ró a múzeumi szakemberekre: egy közel másfél tonnás márványszobrot villás emelővel (becenevén békával) viszünk a kiállítótérbe és helyezünk a posztamensen előkészített faalátétekre. Ezután következik az installálás finomhangolása: biztos kezek támogatásával és a faékek fokozatos cseréjével egyensúlyozzuk le a szobrot a posztamensre. Alább egy hosszú koreográfia utolsó pillanatai: az Andrássy Apollo tánca a kiállítás Róma termében!

A videóban hallható talpalávaló: Apollo 440 – Can’t stop the rock.
Operatőr és vágó: Tóth Noémi.

Minden időkre érvényes örökség

Thuküdidészt, a görög klasszikus kor legnagyobb történetíróját (Kr. e. 460–396 körül) ábrázolja a gyűjtemény egyik portréja, amely a római császárkor elején készült, a típus azonban a Kr. e. 4. század elejére keltezhető. Ez a pentélikoni márványból faragott szobor befejezetlen maradt – jól látható a fül mögötti sáv részleteiben.

Thuküdidész már a harcok kitörésekor elkezdte írni művét a peloponnészoszi háborúról (Kr. e. 431–404), amely az Athén vezette déloszi szövetség és a spártai vezetés alatt álló peloponnészoszi szövetség között dúlt. Maga is részt vett a harcokban, ám mivel flottájával későn érkezett Amphipolisz felmentésére, száműzték. Ezek a tapasztalatok is áthatják történetírói attitűdjét: nem csupán a háború és a korszak legfőbb eseményeit mutatta be, hanem oknyomozó, összefüggéseket kereső módszerével mindkét fél szempontjairól igyekezett számot adni. Elbeszélésébe beszédeket is szőtt, hogy a valóságot több oldalról világíthassa meg, szorosan tartva magát az elhangzottak gondolatmenetéhez. (1. 22)

Művének központi helyén szerepel a gyakran idézett, drámai hangvételű szakasz: a méloszi dialógus. Az athéniak arra kérik a mélosziakat, hogy az ő oldalukon lépjenek be a háborúba. A kis sziget a jogszerűségre hivatkozva semlegességet kér, amelyet a szabadságára büszke Athén önmagával meghasonlásban, a nagyhatalmi politizálásra hivatkozva megtagad.

Ekkor hangzik el az örökérvényű mondat: “Az emberről pedig minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a természetükben mindig ott rejlő kényszer alapján, ha megvan rá a hatalmuk, uralkodni akarnak. Ezt a törvényt nem mi találtuk ki, s fennállása óta nem mi alkalmazzuk először, hanem már készen örököltük, s minden időkre érvényes örökségként is fogjuk hátrahagyni.” (5.105, Muraközy Gyula fordítása)

Mélosz elpusztult.

A méloszi dialógus a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában:

Borítókép: Részlet Thuküdidész művének egyik kéziratából (Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, ms. C. Plut. 69.2, fol. 513v.,) a fotó forrása: Wikipedia.

Ez nekem görög*

A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!

Ambrosziás fürtök, fényes fonatok

…azután haja fürtjét
fésüvel és kézzel fényes fonatokba befonta,
ambrosziásan omoltak alá örökéltü fejéről.

Homérosz, Íliász
14. ének, 175–177

Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!

A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.

Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.

Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő

a föld pedig mindörökké megmarad.
Prédikátor könyve, 1:4

A klímaváltozás az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája, ehhez kapcsolódik a MuseumWeek pénteki napja is. Tudjuk, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatásában az ipari forradalom drasztikus változásokat hozott, azt azonban nem is gondolnánk, hogy Európa évezredekkel ezelőtti lakosainak szennyező tevékenysége szintén máig kimutatható.

De vajon hogy kapcsolódik mindehhez Mercurius bronzszobra? A megfejtést az isten gyakori képjele, a bal kezében tartott erszény (marsupium) „rejti”.

51.2870_AA_007410
Mercurius bronzszobra, kezében erszénnyel, Kr. u. 1–3. század

A római ezüstpénzek előállításához szükséges ércek, amelyeket például az Ibériai-félsziget bányáiból termeltek ki, ólmot is tartalmaztak, sőt, a római kohászok utólag is adhattak ólmot a „keverékhez”, hogy nagyobb hatásfokkal nyerhessék ki belőle az ezüstöt. Az érc feldolgozása közben a magas hőmérséklet hatására az ólom egy része a levegőbe jutott.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a Grönlandon fokozatosan lerakódott jégrétegekben nyoma maradt ennek az ókori légszennyezésnek, az egyes rétegek szennyezettségének mértékéből pedig arra is következtetni lehet, hogyan változott a termelés intenzitása a korabeli gazdasági folyamatok és történelmi események függvényében.

Ilyen meghatározó események lehettek a járványok is. A Kr. u. 2. században, az Antoninus-korban pusztító kór terjedése például jelentős visszaesést hozott a termelésben és ezzel együtt a szennyezés mértékében. Hasonló események szemtanúi vagyunk éppen mi is: az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek arról, milyen drasztikusan csökken a légszennyezés a sűrűn lakott városok felett a járványügyi intézkedések következtében – legalábbis ideiglenesen.

Nitrogen dioxide concentrations over Spain

A nitrogén-dioxid koncentráció változása az Ibériai-félsziget fölött (2019/2020). Forrás: ESA

Kicsi lényekről hallasz ma csudákat

Szólok végül a menny adományáról, az egekből
Harmatozó mézről. Méltasd ezt is figyelemre,
Maecénás! Kicsi lényekről hallasz ma csudákat:
Sorra egész nemzetségek, népek hadi dolgát,
Erkölcsét dalolom, buzgalmát, hős vezetőit.
Semmi csekélység ez, de megőrzi nevünk e csekélység,
Hogyha az ég se hagy el s odahallgat imánkra Apolló.

Vergilius, Georgica, IV. könyv
Lakatos István fordítása

Vajon mi köti össze ezeket a műtárgyakat? Kiderül a Szépművészeti Múzeum útvonaltippjéből, amelyet a méhek napja alkalmából ajánlunk, a túrához társként pedig Caribout.

A nyitóképen:
A méhektől megcsípett Amor Venushoz menekül
Dirk de Quade van Ravesteyn krétarajza, 1600-as évek
Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény