Köszönjük olvasóink megtisztelő figyelmét – reméljük, hogy az elmúlt évek során éppoly sok örömet leltek az Antik Gyűjtemény életében, mint mi, látogatási időn innen és túl!
Elérhető a Hyperión felületén az Antik Gyűjtemény idei levelező pályázata, az Ókori vizekenharmadik fordulója, amely a verseny keretein kívül a tanórákon vagy a digitális oktatásban is használható. Az interaktív tankönyv formájában felépülő virtuális túra játékos feladatokkal segíti az iskolai tananyag elmélyítését.
Az olvasmány ezúttal a szalamiszi ütközetről szól, de kitér a görög–perzsa háborúk több jelentős eseményére is. A kapcsolódó fejezetek egy része az ókori Hellasz mindennapjait mutatja be: az athéni társadalmi berendezkedést, valamint a delphoii szentélykörzetet és a püthói játékokat tárgyalja. A történelmi távlatok pedig szélesednek – a diákok az egész Mediterraneum tengeri kereskedelmével és a hajóroncsokból feltárt leletekkel is megismerkedhetnek.
„A harmadik oszlopfajta, amelyet korinthosinak neveznek, a leányok karcsúságát utánozza; a leányok tagjai ugyanis zsenge koruk miatt karcsúbb formájúak, s viseletük is bájosabb hatást kelt. 9. Ennek az oszlopfejezetnek a feltalálása a hagyomány szerint a következőképpen történt. Egy korinthosi polgárlány már nászra érett korban betegségbe esve elhunyt. Miután eltemették, dajkája összegyűjtötte azokat az edényeket, amelyekben a lány életében kedvét lelte, betette egy kosárba, a síremlékhez vitte, és a tetejére helyezte; hogy pedig a szabad ég alatt tovább megmaradjanak, egy téglalappal fedte be őket.
Ez a kosár véletlenül éppen egy akanthos gyökere fölé került. Közben az akanthos-gyökér, amelyre középen a súly nehezedett, tavasz táján leveleket és szárakat hajtott. Ezek a szárak, ahogy a kosár oldalai mentén felnőttek, a téglalap sarkainak súlyától szorítva kénytelenek voltak a széleken volutába csavarodva lehajlani. 10. Ekkor történt, hogy Kallimachos, akit az athéniek márványszobrászatának ízlésessége és kifinomultsága miatt katatechnosnak [vagyis mesterkedőnek] neveztek, egyszer elment a síremlék előtt, s észrevette a kosarat és körülötte a kihajtó zsenge leveleket; nagyon megtetszett neki az újfajta forma, és ennek a mintájára készített oszlopokat a korinthosiaknak, kialakítva arányos formájukat.”
Vitruvius, IV. 1
Szilágyi János György fordítása
Műtárgy: korinthoszi oszlopfő, Mátyus László fotója.
Az oszlopfőt ábrázoló albumborító és zene az isztambuli Palmiyelertől.
A borítóképen: natura imitatur artem – oszlopfőt idéző farönk 2020 tavaszáról, Bodnár Csaba fotója.
„Nagyon nehéz, hányan kellünk hozzá? Lemérted, milyen széles, befér az ajtón? Lesz elég hely a sarokban?” A költözködés és lakberendezés erőt próbáló és gondos tervezést igénylő feladat: héraklészi vállakra, sziszüphoszi kitartásra és árgus szemekre egyaránt szükség van – de utólag megkönnyebbülve tekintünk vissza a héróikus küzdelemre. Az Antik Gyűjtemény állandó kiállítása is sok változáson esett át az elmúlt évszázadban, a virtuális időutazás meg is tekinthető a Hyperiónban!
A műtárgyak mozgatása nem kis terhet ró a múzeumi szakemberekre: egy közel másfél tonnás márványszobrot villás emelővel (becenevén békával) viszünk a kiállítótérbe és helyezünk a posztamensen előkészített faalátétekre. Ezután következik az installálás finomhangolása:biztos kezek támogatásával és a faékek fokozatos cseréjével egyensúlyozzuk le a szobrot a posztamensre. Alább egy hosszú koreográfia utolsó pillanatai: az Andrássy Apollo tánca a kiállítás Róma termében!
Már elérhető a Hyperión felületén az Antik Gyűjtemény idei levelező pályázata, az Ókori vizekenmásodik fordulója, amely akár a versenytől függetlenül, oktatási segédanyagként is használható.
Az első, egyiptomi témájú túraútvonalhoz hasonlóan most az Argonautákról szóló olvasmány is interaktív magyarázó tartalmakkal és izgalmas feladatsorokkal egészül ki, kitekintve az ókori Hellasz világára és mitikus történeteire. Klasszikus kori vázaképektől Apollóniosz Rhodioszon át a pompeii freskókig – játékosan, komolyan.
A borító- és bélyegképen: pompeii falfestmény részletei – Peliasz felismeri Iaszónt A kép forrása: Marie-Lan Nguyen – Wikipedia; Museo Archeologico Nazionale di Napoli