Moirák kénye szerint

Ma már egyre ritkább, hogy egy kutató két diszciplina, az egyiptológia és a klasszika archeológia területén is otthonosan mozogjon. Schreiber Gábor (1974–2020) ilyen kutató volt. Idő előtt ment el – nagyon sok dolga lett volna még.

2009-ben ő mutatta be a Gyűjtemény egyik új szerzeményét, egy krétai hydriát Az Évszak Műtárgya kiállításon. Az ilyen vázákat elsősorban egyiptomi exportra készítették Kréta szigetén, többségük Alexandria temetőiből került elő, ahol hamvurnaként használták őket.

Ezzel az írással búcsúzunk tőle.

99.30.A_6 AA_001722
Hadra-típusú hydria, Kr. e. 250–200 (Fotó: Mátyus László)

Köreinkben az Élet

Orbán Ottó: Lírai Homály professzor a tudományegyetem katedráján költői síkgeometriát ad elő 
(az Álmoskönyvből)

50.175_négyzet-downA tábla csupa kosz. Nincs hova fölrajzolnom az ábrát. Különben sincs mivel, mivel lopják a krétát. Na mindegy. Ezek a mi körülményeink. Vegyünk a kör kerületén egy tetszőleges dőlésszögű átmérő által kimetszett két, A és B jelű pontot. Az átmérő mentén a kör területe két egyforma körszeletre oszlik. Nevezzük az egyiket a Jó, a másikat a Rossz birodalmának. Nyilvánvaló, hogy ezek után a teljes kört csak egy névvel illethetjük, és ez a név az Élet. Két további átmérő által kimetszünk a kör kerületén négy további pontot; jelük C, D, E és F legyen. Föltéve azt, hogy az átmérők dőlésszöge nem azonos, hat egyforma, de egymástól elforgatott körszeletet és bennük hat egymást takaró vagy nem takaró körcikket nyerünk. Az egymást takaró körcikkeket nevezzük a történet réteges talajának, az egymást nem takaróknak adjuk a haszontalan rét nevet. Előttünk áll a mindent magába foglaló körmodell, a kör a körben, s mindkettő egy harmadikban, negyedikben stb. Szerkesszük hát a körkörös hadrend alakzatába műveinket, hogy azok rezzenetlenül állják minden korok gúnycsapásait, s vígan fütyüljenek a balsors nyűgére s nyilaira. Köszönöm, mára ennyi. Kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy ne hagyjon maga után disznóólat a padokban, és a táblát nedves szivaccsal törölje le!


A borító- és bélyegképeken szereplő vázák:

A részlet forrása: Digitális Irodalmi Akadémia.

Részletkérdés

Az antik kiállítás három termében több mint 860 tárgyat ismerhetnek meg a látogatók. Az embernagyságú márványszobrok közül több is körüljárható, az érmék vagy gemmák apró díszítését viszont csupán a vitrinhez közel hajolva figyelhetjük meg; a különféle méretű, alakú és rendeltetésű tárgyak belsejét vagy talpát pedig általában csak fotókkal tudjuk megmutatni.
Az alábbi játékban hat tárgy részleteit emeltük ki. Vajon hol guggol pajzsa mögé bújva a görög harcos? Honnan hová ugrik a mancsát előrevető oroszlán? Ha túl nehéznek találod a képek párosítását, a lenti galéria képaláírásaira kattintva további segítséget találsz!

Mars, szeméttelep, 4620.1.A, adatfragmentum

Az etruszk kerámia az etruszk művészet egyik fontos műfaja volt, amelyre nagy hatással volt a görög és a föníciai kultúrával folytatott párbeszéd. Ennek történetét mutatja be a Hyperión etruszk vázákról szóló túraútvonala, amely a geometrikus vázafestészettől kezdve a jellegzetes bucchero-edényeken keresztül a korinthoszi és athéni minták és technikák átvételéig és újraértelmezéséig veszi sorra az etruszk kerámia műfajait.


Az etruszk vázafestészeti központok mellett bemutatja az etruszk kerámia fontos mestereit, köztük az úgynevezett Szakállas szfinx-festőt, az etruszko-korinthoszi vázafestészet kiemelkedő alakját. A festő eredeti nevét nem ismerjük: gyakran használt motívuma, a szakállas szfinx után kapta újkori elnevezését, amelynek költői csengése ma is gondolatjátékra hív.


Kőrizs Imre: A Szakállas Szfinx-festő

A kétezer-hatszáz éve, korinthoszi stílusban alkotó
etruszk vázafestőknek eszükbe se jutott, hogy szignálják alkotásaikat,
ezért az utókor jellegzetes motívumaikra,
híres vázáikra, azok őrzési helyére, munkásságuk első azonosítójára
vagy bármi más megkülönböztető jegyre utalva
kénytelen olyan nevekkel illetni őket, mint a Fecske-festő,
Le Havre-festő, Kulacs-festő, Amerikai Akadémia-festő,
Senza Graffito-festő, München 640-festő,
vagy mint egyik kedvencem: a Szakállas Szfinx-festő.

További kétezer-hatszáz év múlva ugyanez a sors juthat ki
a töredékesen fennmaradt magyar költészetnek is.
Ma el se tudjuk képzelni, hogy Kosztolányi viselte volna
a zömök Móricz nevet, vagy hogy Weöres Sándort
Tóth Árpádnak hívták volna, pedig mindez teljesen esetleges.
Adyt, ha szerencséje lesz, talán a Héjanász-költőként tartják számon,
és valódi neve csak egy azonosítatlan előképű,
huszonnegyedik századi paródia szerzőjének,
Pszeudo-Adynak a nevében él tovább.

Így lehet egy téves tulajdonítás következtében József Attila
a Döfölődő Kolbászok költője,
Kosztolányi a Szép költő –
akinek korai töredékeitől nagy erőfeszítésekkel
próbálják majd elválasztani Nadányi Zoltán néhány sorát –,
az ismeretlen nevű huszadik századi lírikus pedig
a Verebek, Lovak és Medvék költője.
(A három csoport összetartozását csak a huszonkilencedik században
ismerik fel minden kétséget kizáróan,
de a szövegtörténeti érvekkel megtámogatott,
nyelvi okokból mégis nyilvánvalóan tarthatatlan Tandoori nevet
a kutatás egyértelműen elutasítja majd.)
A János vitéz szerzőjét Pető néven fogják ismerni,
mert úgy tartják, a csupán egyetlen,
csekély hitelű helyen adatolt Petőfi név
nyilvánvalóan a nagy huszonharmadik századi magyar költő,
Tetőfi Kevin Nándor nevének a hatására módosult a hagyományban.

Weöres Hála-áldozat című verse rendkívül becses forrás lesz,
amelynek tizennégy soráról doktori dolgozatokat írnak majd,
bár senki sem ismeri fel, hogy a benne említett Kosztolányi
a Szép költővel, Ady pedig a Héjanász-költővel azonos,
mert egyöntetű lesz a konszenzus abban a kérdésben,
hogy a verset egy Vörös nevű költő írta,
valamikor pályája alkonyán, a huszonegyedik század közepén.

Ez a vélekedés csak akkor fog megváltozni, amikor ezek a sorok
egy Mars-beli szeméttelepen talált memóriaegységen előkerülnek –
akkor viszont a felfedezés nemcsak a finnugor-csumuli irodalomtörténetnek,
hanem az ó-európai képzőművészet kutatásának is új lendületet ad majd.

Ez nekem görög*

A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!

Ambrosziás fürtök, fényes fonatok

…azután haja fürtjét
fésüvel és kézzel fényes fonatokba befonta,
ambrosziásan omoltak alá örökéltü fejéről.

Homérosz, Íliász
14. ének, 175–177


Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!

A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.


Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.