Részletkérdés

Az antik kiállítás három termében több mint 860 tárgyat ismerhetnek meg a látogatók. Az embernagyságú márványszobrok közül több is körüljárható, az érmék vagy gemmák apró díszítését viszont csupán a vitrinhez közel hajolva figyelhetjük meg; a különféle méretű, alakú és rendeltetésű tárgyak belsejét vagy talpát pedig általában csak fotókkal tudjuk megmutatni.
Az alábbi játékban hat tárgy részleteit emeltük ki. Vajon hol guggol pajzsa mögé bújva a görög harcos? Honnan hová ugrik a mancsát előrevető oroszlán? Ha túl nehéznek találod a képek párosítását, a lenti galéria képaláírásaira kattintva további segítséget találsz!

Mars, szeméttelep, 4620.1.A, adatfragmentum

Az etruszk kerámia az etruszk művészet egyik fontos műfaja volt, amelyre nagy hatással volt a görög és a föníciai kultúrával folytatott párbeszéd. Ennek történetét mutatja be a Hyperión etruszk vázákról szóló túraútvonala, amely a geometrikus vázafestészettől kezdve a jellegzetes bucchero-edényeken keresztül a korinthoszi és athéni minták és technikák átvételéig és újraértelmezéséig veszi sorra az etruszk kerámia műfajait.


Az etruszk vázafestészeti központok mellett bemutatja az etruszk kerámia fontos mestereit, köztük az úgynevezett Szakállas szfinx-festőt, az etruszko-korinthoszi vázafestészet kiemelkedő alakját. A festő eredeti nevét nem ismerjük: gyakran használt motívuma, a szakállas szfinx után kapta újkori elnevezését, amelynek költői csengése ma is gondolatjátékra hív.


Kőrizs Imre: A Szakállas Szfinx-festő

A kétezer-hatszáz éve, korinthoszi stílusban alkotó
etruszk vázafestőknek eszükbe se jutott, hogy szignálják alkotásaikat,
ezért az utókor jellegzetes motívumaikra,
híres vázáikra, azok őrzési helyére, munkásságuk első azonosítójára
vagy bármi más megkülönböztető jegyre utalva
kénytelen olyan nevekkel illetni őket, mint a Fecske-festő,
Le Havre-festő, Kulacs-festő, Amerikai Akadémia-festő,
Senza Graffito-festő, München 640-festő,
vagy mint egyik kedvencem: a Szakállas Szfinx-festő.

További kétezer-hatszáz év múlva ugyanez a sors juthat ki
a töredékesen fennmaradt magyar költészetnek is.
Ma el se tudjuk képzelni, hogy Kosztolányi viselte volna
a zömök Móricz nevet, vagy hogy Weöres Sándort
Tóth Árpádnak hívták volna, pedig mindez teljesen esetleges.
Adyt, ha szerencséje lesz, talán a Héjanász-költőként tartják számon,
és valódi neve csak egy azonosítatlan előképű,
huszonnegyedik századi paródia szerzőjének,
Pszeudo-Adynak a nevében él tovább.

Így lehet egy téves tulajdonítás következtében József Attila
a Döfölődő Kolbászok költője,
Kosztolányi a Szép költő –
akinek korai töredékeitől nagy erőfeszítésekkel
próbálják majd elválasztani Nadányi Zoltán néhány sorát –,
az ismeretlen nevű huszadik századi lírikus pedig
a Verebek, Lovak és Medvék költője.
(A három csoport összetartozását csak a huszonkilencedik században
ismerik fel minden kétséget kizáróan,
de a szövegtörténeti érvekkel megtámogatott,
nyelvi okokból mégis nyilvánvalóan tarthatatlan Tandoori nevet
a kutatás egyértelműen elutasítja majd.)
A János vitéz szerzőjét Pető néven fogják ismerni,
mert úgy tartják, a csupán egyetlen,
csekély hitelű helyen adatolt Petőfi név
nyilvánvalóan a nagy huszonharmadik századi magyar költő,
Tetőfi Kevin Nándor nevének a hatására módosult a hagyományban.

Weöres Hála-áldozat című verse rendkívül becses forrás lesz,
amelynek tizennégy soráról doktori dolgozatokat írnak majd,
bár senki sem ismeri fel, hogy a benne említett Kosztolányi
a Szép költővel, Ady pedig a Héjanász-költővel azonos,
mert egyöntetű lesz a konszenzus abban a kérdésben,
hogy a verset egy Vörös nevű költő írta,
valamikor pályája alkonyán, a huszonegyedik század közepén.

Ez a vélekedés csak akkor fog megváltozni, amikor ezek a sorok
egy Mars-beli szeméttelepen talált memóriaegységen előkerülnek –
akkor viszont a felfedezés nemcsak a finnugor-csumuli irodalomtörténetnek,
hanem az ó-európai képzőművészet kutatásának is új lendületet ad majd.

Ez nekem görög*

A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!

Ambrosziás fürtök, fényes fonatok

…azután haja fürtjét
fésüvel és kézzel fényes fonatokba befonta,
ambrosziásan omoltak alá örökéltü fejéről.

Homérosz, Íliász
14. ének, 175–177


Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!

A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.


Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.

Együtt egyedül – egyedül együtt

A közösségi médiában ez a hét világszerte a MuseumWeek jegyében telik, a kezdeményezés idei hívószava: „togetherness”. Mostanában ugyan jobbára egyedül vagyunk együtt, a töredékek mégis összeállnak, mint a szatüroszok kórusa a cserépedény darabjain vagy a zenekar az egymásra exponált filmkockákon.


54.230_AA_008308

Ezt a 2500 éves feketealakos athéni ivóedényt tucatnyi töredékből sikerült összeállítani és kiegészíteni. Szatüroszok felvonulását ábrázolja, kezükben kitharával és pengetővel (a jelenet értelmezéséhez lásd a Hyperión leírását). A vázát Jérôme Bresson (Párizs) restaurálta 2018-ban.


Georges Méliès (1861–1938) francia illuzionista és filmrendező, a filmtrükkök mestere. 1900-ban készült némafilmjében, a L’Homme orchestre-ben a zenekar minden tagját a színész-rendező játssza: a hét szerep előadásához hétszer tekerték vissza a filmet a kamerában, és addig exponálták egymásra a jeleneteket, amíg minden szereplő a filmre került.

Régi nemes borral teli korsók

Az Antik Gyűjtemény edénytöredékei szerény tanúi csupán annak a gazdagságnak, amelyet a krétai palotákban halmoztak fel a Kr. e. 2. évezredben. A cserépdarabok láttán kevesen gondolnák, hogy ezek a hombárok olykor az embermagasságnál is nagyobbak voltak, s hogy egy-egy palota raktáraiban akár több száz hasonló edény sorakozhatott.

The_palace_of_Minos_-_a_comparative_account_of_the_successive_stages_of_the_early_Cretan_civilization_as_illustrated_by_the_discoveries_at_Knossos_(1921)_(14773176982)
Tárolóedények a knósszoszi palotában (Sir Arthur Evans, The Palace of Minos. London, 1921, 276)

A hatalmas edényeket, az úgynevezett pithoszokat agyaghurkákból rakták és kézzel formázták. A kerámiaművesség máig élő hagyomány Krétán, de az ókori fazekasmesterek mai utódai már korongon formálják a pitharit.