Moirák kénye szerint

Ma már egyre ritkább, hogy egy kutató két diszciplina, az egyiptológia és a klasszika archeológia területén is otthonosan mozogjon. Schreiber Gábor (1974–2020) ilyen kutató volt. Idő előtt ment el – nagyon sok dolga lett volna még.

2009-ben ő mutatta be a Gyűjtemény egyik új szerzeményét, egy krétai hydriát Az Évszak Műtárgya kiállításon. Az ilyen vázákat elsősorban egyiptomi exportra készítették Kréta szigetén, többségük Alexandria temetőiből került elő, ahol hamvurnaként használták őket.

Ezzel az írással búcsúzunk tőle.

99.30.A_6 AA_001722
Hadra-típusú hydria, Kr. e. 250–200 (Fotó: Mátyus László)

Köreinkben az Élet

Orbán Ottó: Lírai Homály professzor a tudományegyetem katedráján költői síkgeometriát ad elő 
(az Álmoskönyvből)

50.175_négyzet-downA tábla csupa kosz. Nincs hova fölrajzolnom az ábrát. Különben sincs mivel, mivel lopják a krétát. Na mindegy. Ezek a mi körülményeink. Vegyünk a kör kerületén egy tetszőleges dőlésszögű átmérő által kimetszett két, A és B jelű pontot. Az átmérő mentén a kör területe két egyforma körszeletre oszlik. Nevezzük az egyiket a Jó, a másikat a Rossz birodalmának. Nyilvánvaló, hogy ezek után a teljes kört csak egy névvel illethetjük, és ez a név az Élet. Két további átmérő által kimetszünk a kör kerületén négy további pontot; jelük C, D, E és F legyen. Föltéve azt, hogy az átmérők dőlésszöge nem azonos, hat egyforma, de egymástól elforgatott körszeletet és bennük hat egymást takaró vagy nem takaró körcikket nyerünk. Az egymást takaró körcikkeket nevezzük a történet réteges talajának, az egymást nem takaróknak adjuk a haszontalan rét nevet. Előttünk áll a mindent magába foglaló körmodell, a kör a körben, s mindkettő egy harmadikban, negyedikben stb. Szerkesszük hát a körkörös hadrend alakzatába műveinket, hogy azok rezzenetlenül állják minden korok gúnycsapásait, s vígan fütyüljenek a balsors nyűgére s nyilaira. Köszönöm, mára ennyi. Kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy ne hagyjon maga után disznóólat a padokban, és a táblát nedves szivaccsal törölje le!


A borító- és bélyegképeken szereplő vázák:

A részlet forrása: Digitális Irodalmi Akadémia.

Lapidárium

...és egyiptomi mészkő: bronzműves síremléke a római császárkorból
…és egyiptomi mészkő: bronzműves síremléke a római császárkorból

Kányádi Sándor:
Kőkorszak

Kovakő
alapkő
malomkő
kockakő
epekő
vesekő
határkő
kazánkő
ékkő
kékkő
lúgkő
zsírkő
tűzkő
műkő
sírkő.


Borítókép: megkövesedett ammonitesz maradványa az Antik Gyűjtemény irodáihoz vezető lépcsőház egyik kőlapjában.

A vers forrása: Digitális Irodalmi Akadémia.

Nyári délután

Cseveg az olló. Néne
nyesi a pázsitot,
guggol. Hátulról nézve
is látni, ásitott.

Rádió nyüzsög. Szárnyak
dongnak az üvegen.
Lágy szellők táncot járnak
a puha füveken.

Az idő semmit játszik,
langy tócsa most, megállt.
Hogy elleng, abból látszik,
hogy remeg a virág.

Én sem tudom már régen,
alszom? vagy dolgozom?
Megterit feleségem
szép fehér abroszon.

Az eget is a tájon
vászonfény lepi el.
Csillog, mert üvegtálon
ül, a földieper.

Boldog vagyok? A kedves
mellettem varrogat
s hallgatjuk, amint elmegy
egy vak tehervonat.

József Attila, 1935 nyara

8066_AA_002564
A kalászkoszorús Nyár (Aetas) egy római szarkofágról

Ciprusi triók

Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete. Ókori története során mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között.

T.6_AA_000361-side

Ez a három terrakotta az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja. A bal oldali szobrocska testét korongon mintázták, egyes részleteit viszont kézzel formálták. A fekete és vörös festés nyomai is jól megfigyelhetők. A hasonló típusú figurák keze fölött általában egy vörös színnel festett korong látható, amelyet kézidobként szokás értelmezni. Ilyen hangszert tart a kezében a középső alak: a szobrocskát kézzel gyurmált agyagdarabokból tapasztották össze és simították el – úgynevezett hóember-technikával készült. Alighanem eredetileg is festetlen volt. A jobb oldali terrakotta nőalakja pedig U-alakú húros hangszert, talán lürát tart kezében. Turbánszerű fejdíszt, nyakláncot és fülbevalót visel. A tárgyak régészeti kontextusa bizonytalan, vélhetően sírmellékletnek szánták őket.

CYP-655

A ciprusi népzenében egyaránt meghatározóak a hagyományos görög és a keleti (bizánci) dallamok és hangszerek is. A hegedű és a pengetős laouto mellett gyakran hallható a tamboutsia is, amely kimondottan ciprusi eredetű, keretes dobtípus. A 2011-ben, Nicosiában alakult világzenei trió, a Monsieur Doumani tagjai elsősorban akusztikus gitárral, harsonával és a buzukira emlékeztető, a laoutónál kisebb méretű tzourasszal állnak színpadra. Antics című daluk ritmusát a nigériai eredetű dob, az udu teszi igazán különlegessé. (A görög dalszöveg és angol fordítása a zenekar Bandcamp-honlapján olvasható.)

Borítókép: a Nea Paphos-i odeon látképe, forrás: Flickr, © Carole Raddato.
A felső bélyegképen lürát, auloszt és tümpanont tartó, szintén archaikus kori kisplasztikák szerepelnek; az alsó bélyegen hegedű, laouto és furulya látható; a kép forrása: www.stamps-plus.com.

Talányos tárgyak

Mindennapi tárgyaink – például egy konzervnyitó, hajsütővas, tűzőgép – funkciója számunkra magától értetődik, de több ezer év múlva talán komoly fejtörést okoznak majd a jövő régészeinek. Legújabb játékunkban a kutatók bőrébe bújhatsz: lássuk, kitalálod-e, mire használhatták az ókorban ezeket a rejtélyes leleteket. Ne aggódj, válaszlehetőségeket is megadtunk (bár néha kicsit elragadott minket a fantáziánk)!

Miután a összes feladványt megfejtetted, a tárgyakról bővebben is olvashatsz a Hyperión adatbázisban: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10.