Ma már egyre ritkább, hogy egy kutató két diszciplina, az egyiptológia és a klasszika archeológia területén is otthonosan mozogjon. Schreiber Gábor (1974–2020) ilyen kutató volt. Idő előtt ment el – nagyon sok dolga lett volna még.
2009-ben ő mutatta be a Gyűjtemény egyik új szerzeményét, egy krétai hydriát Az Évszak Műtárgya kiállításon. Az ilyen vázákat elsősorban egyiptomi exportra készítették Kréta szigetén, többségük Alexandria temetőiből került elő, ahol hamvurnaként használták őket.
A pályám egy sor véletlen által alakult. Mindenkinek azonban saját véletlenjei vannak. Ezek nem külső, szeszélyes ügyek, alapjukat mindig a közöttem és a sors közötti párbeszéd adta. … Élveztem ezt a folyamatot, végig olyan emberek között voltam, akikkel közös szellemi élmények kapcsoltak össze, és úgy látom, valami értelme is volt a munkámnak. Azt tudni kell, hogy ezek efemer dolgok, mert amit ma megtalálunk, az vélhetően – Szilágyi tanár úr szavai szerint – „remélhetőleg” el fog avulni, mert ez a lényege a dolgoknak. Azon igyekszem, hogy én írhassam meg először, hogy miben tévedtem tíz évvel ezelőtt.
A Szépművészeti Múzeum 2017-ben ösztöndíjat alapított Szilágyi János György ókorkutató (1918–2016) emlékére.
Az ösztöndíj célja, hogy segítse a klasszika archeológia, az antik vallástörténet, a gyűjtéstörténet és a művészettörténet olyan területeivel foglalkozó fiatal kutatókat, amelyek közvetlen, szoros kapcsolatban állnak az antik művészeti hagyománnyal.
A 2020. évi pályázati felhívás INNEN tölthető le, a melléklet pedig INNEN.
Egy amphora talpán olvasható kézjegy vagy egy márványba vésett tisztségnév sokat segíthet abban, hogy a kutatók meghatározzák az adott tárgy korát, készítési helyét vagy éppen rendeltetését. A festett, vésett, faragott, karcolt feliratok által személyesebbé válik az ókoriakkal való találkozás is. Elolvasva egy sírkövön szereplő nevet „megismerhetjük” azt a személyt, akinek emlékét a márvány századokkal később is őrzi, egy segítségkérő imát értelmezve pedig arra is rácsodálkozhatunk, hogy a tárgy tulajdonosát vagy használóját a számunkra is ismert gondok foglalkoztatták.
Kis-ázsiai sírdombormű A tojássor fölött futó görög felirat szerint a síremléket négy fiú állíttatta szüleiknek.
Alábbi kérdéssorunkhoz feliratos tárgyakat válogattunk az ókori Mediterráneum különböző kultúráiból. A kvíz kitöltéséhez nem szükséges görög és latin nyelvtudás – egyiptomi, arámi, héber és etruszk sem: a feliratokra vonatkozó érdekességek és bizonytalanságok ezúttal a kérdésekből betűzhetők ki. A válaszok megtalálásához lentebb nyújtunk segítséget a kvízben szereplő tárgyak Hyperión-adatlapjaival. Sikeres böngészést!
A knidosi Eudoxos (kb. Kr. e. 390–337) korának egyik legjelentősebb tudósa volt, főleg Kyzikosban és Athénban tevékenykedett. Kutatásai kiterjedtek a filozófiára, a földrajzra, a csillagászatra és a matematikára is. Írásai önállóan nem maradtak fönn, munkásságát későbbi szerzők műveiből és másodlagos forrásokból ismerjük.Eudoxos képmása, Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény, ltsz. 4778.
Az Antik Gyűjtemény domborműve egyszerű, négyszögletes kőtömbön ülő férfialakként ábrázolja. Köpenyt visel, két lábát keresztberakja, felsőteste előredől. Ölében tartott jobbjában irattekercs, baljában talán botot tartott. Hosszú szakálla a filozófus-ábrázolások hagyományát követi, testtartása a tanító szellemi erőfeszítését fejezi ki.
Tudomány nehéz napokra: a Szaktárs Adatbázis egy hónapig tizenkét szakkiadó összes könyvét szabadon hozzáférhetővé tette, köztük számos ókortudományi kiadványt is. A Gondolat kiadó ókortudományi kötetei például ITT, az Osiris történelmi könyvei ITT böngészhetők.
Új időszaki tárlat nyílik az Antik Gyűjtemény kiállításán, amelyen díszes faragású késő római elefántcsont táblák láthatók. A diptychonokat, amelyek a liverpooli National Museums és a Szépművészeti Múzeum együttműködése keretében Angliából érkeztek Magyarországra, Bollók Ádám (MTA BTK Régészeti Intézet), Szentesi Edit (MTA BTK Művészettörténeti Intézet) és Chrissy Partheni (Liverpool, World Museum) mutatják be.
