Az első, egyiptomi témájú túraútvonalhoz hasonlóan most az Argonautákról szóló olvasmány is interaktív magyarázó tartalmakkal és izgalmas feladatsorokkal egészül ki, kitekintve az ókori Hellasz világára és mitikus történeteire. Klasszikus kori vázaképektől Apollóniosz Rhodioszon át a pompeii freskókig – játékosan, komolyan.
A borító- és bélyegképen: pompeii falfestmény részletei – Peliasz felismeri Iaszónt A kép forrása: Marie-Lan Nguyen – Wikipedia; Museo Archeologico Nazionale di Napoli
A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!
Ismered ezt a réges-régi drámát…
Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád:
Mint délibáb ragyog a messzeségben,
vagy saját ablakodból integet feléd,
s hiába tiltakozol, hogy nem és nem,
s hiába, ha az istenek is vigyáznak,
mindenki odaadja végül mindenét –
akháj a trójainak, trójai az akhájnak.
A Hyperión legújabb túraútvonalában a trójai mondakör történeteit járjuk körül. Kedvcsinálóként következzen két rövid játék: ha nehéznek találod őket, kezdd az ismerkedést a Hyperión oldalain, ha pedig könnyűnek, itt a lehetőség még többet megtudnod!
Az alábbi képrészletek történelmi és mitológiai személyeket ábrázolnak! Húzd a neveket a megfelelő képre, majd ellenőrizd, hogy mindenkit sikeresen azonosítottál-e!
Giovanni Domenico Tiepolo (1727–1804) festménye azt a pillanatot ragadja meg, amikor a trójaiak bevontatják a falovat a városba.
Válogasd szét a kép alatt felsorolt hősök neveit aszerint, hogy a görögök vagy a trójaiak oldalán küzdöttek a háborúban. A görög sereg harcosainak nevét húzd a lóra, a trójaiakat pedig helyezd el körülötte!
A képek forrása: Szépművészeti Múzeum (1, 2), British Museum (1, 2, 3) , Kunsthistorisches Museum (1), Wikipedia (1, 2, 3, 4).
Héraklész alakjáról és hőstetteiről az ókorban is különféleképpen meséltek a költők és vázafestők – nem volt egyetlen „igaz” mítosz a görög világ legnagyobb hérószáról! Az irodalom és a képzőművészet mellett ma a filmek is továbbmesélik a történeteket, s bár az események, helyszínek és kellékek a hitelesség, valószerűség látszatát keltik, a művészi szabadság is sokszor nyer teret a filmvásznon. Szakértő helyreigazítások helyett most játékos kvízben mutatunk rá a legnépszerűbb ókori témájú filmek félrevezető részleteire. A válaszokat érdemes kérdésenként ellenőrizni, s ha első kattintásra nem találod a helyes megoldást, ne keseredj el – ügyeltünk rá, hogy minden lépésből tanulni lehessen!
Szólok végül a menny adományáról, az egekből
Harmatozó mézről. Méltasd ezt is figyelemre,
Maecénás! Kicsi lényekről hallasz ma csudákat:
Sorra egész nemzetségek, népek hadi dolgát,
Erkölcsét dalolom, buzgalmát, hős vezetőit.
Semmi csekélység ez, de megőrzi nevünk e csekélység,
Hogyha az ég se hagy el s odahallgat imánkra Apolló.
Vajon mi köti össze ezeket a műtárgyakat? Kiderül a Szépművészeti Múzeum útvonaltippjéből, amelyet a méhek napja alkalmából ajánlunk, a túrához társként pedig Caribout.
A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.
Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.
