Ez nekem görög*

A kilenc Múzsára manapság úgy gondolunk, mint a költői műfajok, művészetek és tudományok pártfogóira. Nevük, számuk, származásuk mellett az alakjukhoz kapcsolódó képzetek is sokat változtak az évszázadok során. Hagyományossá vált szerepköreiket sorra véve most újabb játékos kvízre invitáljuk olvasóinkat, amelyben görög és/vagy latin eredetű szavakkal és fogalmakkal operáltunk. Az Antik Gyűjtemény műtárgyai néha csak illusztrálnak egy-egy témakört, olykor viszont segítséget nyújtanak a komplikáltabb kérdések megválaszolásához! Ha elsőre nem sikerült, korrigálhatsz – és minden válasz újabb lehetőség a tanulásra, egy tárgy vagy egy fogalom megismerésére. Sok sikert!

Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád

Ismered ezt a réges-régi drámát…
Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád:
Mint délibáb ragyog a messzeségben,
vagy saját ablakodból integet feléd,
s hiába tiltakozol, hogy nem és nem,
s hiába, ha az istenek is vigyáznak,
mindenki odaadja végül mindenét –
akháj a trójainak, trójai az akhájnak.

Kántor Péter: Mint délibáb ragyog


A Hyperión legújabb túraútvonalában a trójai mondakör történeteit járjuk körül. Kedvcsinálóként következzen két rövid játék: ha nehéznek találod őket, kezdd az ismerkedést a Hyperión oldalain, ha pedig könnyűnek, itt a lehetőség még többet megtudnod!

Az alábbi képrészletek történelmi és mitológiai személyeket ábrázolnak! Húzd a neveket a megfelelő képre, majd ellenőrizd, hogy mindenkit sikeresen azonosítottál-e!

Giovanni Domenico Tiepolo (1727–1804) festménye azt a pillanatot ragadja meg, amikor a trójaiak bevontatják a falovat a városba.
Válogasd szét a kép alatt felsorolt hősök neveit aszerint, hogy a görögök vagy a trójaiak oldalán küzdöttek a háborúban. A görög sereg harcosainak nevét húzd a lóra, a trójaiakat pedig helyezd el körülötte!

A képek forrása: Szépművészeti Múzeum (1, 2), British Museum (1, 2, 3) , Kunsthistorisches Museum (1), Wikipedia (1, 2, 3, 4).

Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít

Héraklész alakjáról és hőstetteiről az ókorban is különféleképpen meséltek a költők és vázafestők – nem volt egyetlen „igaz” mítosz a görög világ legnagyobb hérószáról!
Az irodalom és a képzőművészet mellett ma a filmek is továbbmesélik a történeteket, s bár az események, helyszínek és kellékek a hitelesség, valószerűség látszatát keltik, a művészi szabadság is sokszor nyer teret a filmvásznon.
Szakértő helyreigazítások helyett most játékos kvízben mutatunk rá a legnépszerűbb ókori témájú filmek félrevezető részleteire. A válaszokat érdemes kérdésenként ellenőrizni, s ha első kattintásra nem találod a helyes megoldást, ne keseredj el – ügyeltünk rá, hogy minden lépésből tanulni lehessen!



A képek forrása:
Ben Hur: IMDb (© 1959 Warner HE); Az aranygyapjú legendája: IMDb; Titánok harca: IMDb; Herkules: IMDb (© 1997 Walt Disney Pictures); Gladiátor: IMDb (© 2000 – Dreamworks LLC & Universal Pictures); Trója: IMDb (© 2004 Warner Bros. Ent.); Szirén: HBO GO (hbogo.hu); Brian élete: IMDb.
A Gladiátor című filmhez lásd Bartus Dávid: Egy római gladiátor kalandjai Hollywoodban. Határtalan Régészet, 2019. június.

Kicsi lényekről hallasz ma csudákat

Szólok végül a menny adományáról, az egekből
Harmatozó mézről. Méltasd ezt is figyelemre,
Maecénás! Kicsi lényekről hallasz ma csudákat:
Sorra egész nemzetségek, népek hadi dolgát,
Erkölcsét dalolom, buzgalmát, hős vezetőit.
Semmi csekélység ez, de megőrzi nevünk e csekélység,
Hogyha az ég se hagy el s odahallgat imánkra Apolló.

Vergilius, Georgica, IV. könyv
Lakatos István fordítása


Vajon mi köti össze ezeket a műtárgyakat? Kiderül a Szépművészeti Múzeum útvonaltippjéből, amelyet a méhek napja alkalmából ajánlunk, a túrához társként pedig Caribout.

A nyitóképen:
A méhektől megcsípett Amor Venushoz menekül
Dirk de Quade van Ravesteyn krétarajza, 1600-as évek
Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény

When the siren’s calling

A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.

(Agócs Péter, A szirének éneke)

Rag’n’Bone Man, Sirens (Wolves, 2014)

Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.

T.35_AA_007324_m
Boiótiai szirén szobrocska, Kr. e. 5. század

Az Antik Gyűjtemény további szirén-ábrázolásait a Hyperiónban gyűjtöttük össze.

Ha tekintem, a bámulat elfog

A phaiákok jóindulattal fogadták a szigetükre vetődő Odüsszeuszt: vendégül látták, lakomát és sportversenyeket rendeztek a tiszteletére. Alkinoosz király fiai táncot mutattak be, amit virtuóz labdajátékkal színesítettek. Az Odüsszeia nyolcadik éneke mindezt így írja le:


Az ókori kultúrákban az atlétikai versenyek nem csak ünnepekhez és vidám eseményekhez kapcsolódhattak, hanem temetési szertartásokhoz is. Akhilleusz sportversenyt rendezett elesett barátja, Patroklosz tiszteletére, és halotti játékok (atlétika, akrobatika, birkózás és kocsiverseny) ábrázolása díszíti az Antik Gyűjtemény etruszk síremlék-talapzatát is.

Etruszk síremlék-talapzat. Clusium, Kr. e. 480 körül
Etruszk síremlék-talapzat. Clusium, Kr. e. 480 körül

Az Odüsszeia szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a hangoskönyv a YouTube felületén érhető el. Lásd a Harlem Globetrotters honlapját is. Az etruszk cippusról további képek és leírás található a Hyperión adatbázisban.