a föld pedig mindörökké megmarad.
Prédikátor könyve, 1:4
A klímaváltozás az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája, ehhez kapcsolódik a MuseumWeek pénteki napja is. Tudjuk, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatásában az ipari forradalom drasztikus változásokat hozott, azt azonban nem is gondolnánk, hogy Európa évezredekkel ezelőtti lakosainak szennyező tevékenysége szintén máig kimutatható.
De vajon hogy kapcsolódik mindehhez Mercurius bronzszobra? A megfejtést az isten gyakori képjele, a bal kezében tartott erszény (marsupium) „rejti”.
A római ezüstpénzek előállításához szükséges ércek, amelyeket például az Ibériai-félsziget bányáiból termeltek ki, ólmot is tartalmaztak, sőt, a római kohászok utólag is adhattak ólmot a „keverékhez”, hogy nagyobb hatásfokkal nyerhessék ki belőle az ezüstöt. Az érc feldolgozása közben a magas hőmérséklet hatására az ólom egy része a levegőbe jutott.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a Grönlandon fokozatosan lerakódott jégrétegekben nyoma maradt ennek az ókori légszennyezésnek, az egyes rétegek szennyezettségének mértékéből pedig arra is következtetni lehet, hogyan változott a termelés intenzitása a korabeli gazdasági folyamatok és történelmi események függvényében.
Ilyen meghatározó események lehettek a járványok is. A Kr. u. 2. században, az Antoninus-korban pusztító kór terjedése például jelentős visszaesést hozott a termelésben és ezzel együtt a szennyezés mértékében. Hasonló események szemtanúi vagyunk éppen mi is: az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek arról, milyen drasztikusan csökken a légszennyezés a sűrűn lakott városok felett a járványügyi intézkedések következtében – legalábbis ideiglenesen.
A nitrogén-dioxid koncentráció változása az Ibériai-félsziget fölött (2019/2020). Forrás: ESA
