Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete. Ókori története során mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között.
Ez a három terrakotta az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja. A bal oldali szobrocska testét korongon mintázták, egyes részleteit viszont kézzel formálták. A fekete és vörös festés nyomai is jól megfigyelhetők. A hasonló típusú figurák keze fölött általában egy vörös színnel festett korong látható, amelyet kézidobként szokás értelmezni. Ilyen hangszert tart a kezében a középső alak: a szobrocskát kézzel gyurmált agyagdarabokból tapasztották össze és simították el – úgynevezett hóember-technikával készült. Alighanem eredetileg is festetlen volt. A jobb oldali terrakotta nőalakja pedig U-alakú húros hangszert, talán lürát tart kezében. Turbánszerű fejdíszt, nyakláncot és fülbevalót visel. A tárgyak régészeti kontextusa bizonytalan, vélhetően sírmellékletnek szánták őket.
A ciprusi népzenében egyaránt meghatározóak a hagyományos görög és a keleti (bizánci) dallamok és hangszerek is. A hegedű és a pengetős laouto mellett gyakran hallható a tamboutsia is, amely kimondottan ciprusi eredetű, keretes dobtípus. A 2011-ben, Nicosiában alakult világzenei trió, a Monsieur Doumani tagjai elsősorban akusztikus gitárral, harsonával és a buzukira emlékeztető, a laoutónál kisebb méretű tzourasszal állnak színpadra. Antics című daluk ritmusát a nigériai eredetű dob, az udu teszi igazán különlegessé. (A görög dalszöveg és angol fordítása a zenekar Bandcamp-honlapján olvasható.)
Borítókép: a Nea Paphos-i odeon látképe, forrás: Flickr, © Carole Raddato.
A felső bélyegképen lürát, auloszt és tümpanont tartó, szintén archaikus kori kisplasztikák szerepelnek; az alsó bélyegen hegedű, laouto és furulya látható; a kép forrása: www.stamps-plus.com.
