Szerző: antik gyűjtemény

Ambrosziás fürtök, fényes fonatok

…azután haja fürtjét
fésüvel és kézzel fényes fonatokba befonta,
ambrosziásan omoltak alá örökéltü fejéről.

Homérosz, Íliász
14. ének, 175–177

Ezek a szokatlan idők megmutatják a megszokott dolgok értékét: sokan például alig várják, hogy végre elmehessenek fodrászhoz. Amíg az élet végleg visszatér a régi kerékvágásba, otthon is megpróbálkozhatsz valami újjal: adunk pár ötletet a kísérletezéshez! Töltsd ki a tesztet, hogy megtudd, melyik trend való neked a Kr. e. 4. század görög frizurakínálatából!

A galéria képein közelebbről is megnézheted a hajviseleteket az Antik Gyűjtemény vázáin és szobrain, a feliratokra kattintva pedig az is kiderül, kiket ábrázolnak a tárgyak.

Műtárgyfotók: Mátyus László, Hans Rupprecht Goette, Royal-Athena Galleries.
Életképek: Fortepan / Rádió és Televízió Újság, Lissák Tivadar, Konok Tamás id., Erky-Nagy Tibor, Schermann Ákos, Magyar Rendőr, Lipovits Károly, Urbán Tamás, Pohl Pálma, Korenchy László, Zichy, Vaskapu utca, Lőrinczi Ákos, Veszprém Megyei Levéltár / Nemere Péter, Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits Fényképek, Buzinkay Géza, Bauer Sándor, Jankovszky György, Nagy Beatrix Julianna, Morvay Kinga.

A szőnyeg visszája

51.212_05crop22
Késő-antik tunikadísz töredéke

Brandt Józsinak


Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is – – valamit.”

Reményik Sándor, 1933. február 6.

Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő

a föld pedig mindörökké megmarad.
Prédikátor könyve, 1:4

A klímaváltozás az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája, ehhez kapcsolódik a MuseumWeek pénteki napja is. Tudjuk, hogy az emberiség klímára gyakorolt hatásában az ipari forradalom drasztikus változásokat hozott, azt azonban nem is gondolnánk, hogy Európa évezredekkel ezelőtti lakosainak szennyező tevékenysége szintén máig kimutatható.

De vajon hogy kapcsolódik mindehhez Mercurius bronzszobra? A megfejtést az isten gyakori képjele, a bal kezében tartott erszény (marsupium) „rejti”.

51.2870_AA_007410
Mercurius bronzszobra, kezében erszénnyel, Kr. u. 1–3. század

A római ezüstpénzek előállításához szükséges ércek, amelyeket például az Ibériai-félsziget bányáiból termeltek ki, ólmot is tartalmaztak, sőt, a római kohászok utólag is adhattak ólmot a „keverékhez”, hogy nagyobb hatásfokkal nyerhessék ki belőle az ezüstöt. Az érc feldolgozása közben a magas hőmérséklet hatására az ólom egy része a levegőbe jutott.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a Grönlandon fokozatosan lerakódott jégrétegekben nyoma maradt ennek az ókori légszennyezésnek, az egyes rétegek szennyezettségének mértékéből pedig arra is következtetni lehet, hogyan változott a termelés intenzitása a korabeli gazdasági folyamatok és történelmi események függvényében.

Ilyen meghatározó események lehettek a járványok is. A Kr. u. 2. században, az Antoninus-korban pusztító kór terjedése például jelentős visszaesést hozott a termelésben és ezzel együtt a szennyezés mértékében. Hasonló események szemtanúi vagyunk éppen mi is: az elmúlt hónapokban sorra érkeznek a hírek arról, milyen drasztikusan csökken a légszennyezés a sűrűn lakott városok felett a járványügyi intézkedések következtében – legalábbis ideiglenesen.

Nitrogen dioxide concentrations over Spain

A nitrogén-dioxid koncentráció változása az Ibériai-félsziget fölött (2019/2020). Forrás: ESA

Nosztalgia

A MuseumWeek csütörtöki témája a „MuseumMoments”. Ennek jegyében – és mert amúgy is hiányzik már egy kicsit – néhány pillanatkép az Antik Gyűjtemény mindennapjaiból. A fotókat köszönjük Mátyus Lászlónak, Szesztay Csanádnak és Szikora Patriciának!

Együtt egyedül – egyedül együtt

A közösségi médiában ez a hét világszerte a MuseumWeek jegyében telik, a kezdeményezés idei hívószava: „togetherness”. Mostanában ugyan jobbára egyedül vagyunk együtt, a töredékek mégis összeállnak, mint a szatüroszok kórusa a cserépedény darabjain vagy a zenekar az egymásra exponált filmkockákon.

54.230_AA_008308

Ezt a 2500 éves feketealakos athéni ivóedényt tucatnyi töredékből sikerült összeállítani és kiegészíteni. Szatüroszok felvonulását ábrázolja, kezükben kitharával és pengetővel (a jelenet értelmezéséhez lásd a Hyperión leírását). A vázát Jérôme Bresson (Párizs) restaurálta 2018-ban.

Georges Méliès (1861–1938) francia illuzionista és filmrendező, a filmtrükkök mestere. 1900-ban készült némafilmjében, a L’Homme orchestre-ben a zenekar minden tagját a színész-rendező játssza: a hét szerep előadásához hétszer tekerték vissza a filmet a kamerában, és addig exponálták egymásra a jeleneteket, amíg minden szereplő a filmre került.

Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít

Héraklész alakjáról és hőstetteiről az ókorban is különféleképpen meséltek a költők és vázafestők – nem volt egyetlen „igaz” mítosz a görög világ legnagyobb hérószáról!
Az irodalom és a képzőművészet mellett ma a filmek is továbbmesélik a történeteket, s bár az események, helyszínek és kellékek a hitelesség, valószerűség látszatát keltik, a művészi szabadság is sokszor nyer teret a filmvásznon.
Szakértő helyreigazítások helyett most játékos kvízben mutatunk rá a legnépszerűbb ókori témájú filmek félrevezető részleteire. A válaszokat érdemes kérdésenként ellenőrizni, s ha első kattintásra nem találod a helyes megoldást, ne keseredj el – ügyeltünk rá, hogy minden lépésből tanulni lehessen!

A képek forrása:
Ben Hur: IMDb (© 1959 Warner HE); Az aranygyapjú legendája: IMDb; Titánok harca: IMDb; Herkules: IMDb (© 1997 Walt Disney Pictures); Gladiátor: IMDb (© 2000 – Dreamworks LLC & Universal Pictures); Trója: IMDb (© 2004 Warner Bros. Ent.); Szirén: HBO GO (hbogo.hu); Brian élete: IMDb.
A Gladiátor című filmhez lásd Bartus Dávid: Egy római gladiátor kalandjai Hollywoodban. Határtalan Régészet, 2019. június.