A .jpg)
c. pályázat célja az volt, hogy a résztvevő diákokat játékos formában vezesse be az ókori Róma monumentális épületein keresztül a kora császárkor kultúrájába.
A csapatok egy napjainkban játszódó, rejtélyes történet keretében ismerkedtek a korszakkal, amelynek szereplői a modern kori Rómában kalandozva fedezték fel az épületeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket. A csapatoknak a pályázati időszak végére egy ókori művészet stílusjegyeihez igazodó római diadalív-makettet kellett elkészíteniük pályaműként. A munkához szükséges alapvető ismeretek megszerzésében a négy fordulón át, az év folyamán kiküldött feladatlapok és egy önálló honlap nyújtottak segítséget.
A pályázatra 308 csapat jelentkezett a két országból. A jelentkezők közül 188 csapat (közel 3300 diák) töltötte ki mind a négy feladatlapot, 167 csapat pedig (mintegy 2200 diák) a pályamű elkészítésének
c. pályázat célja az volt, hogy a résztvevő diákokat játékos formában vezesse be az ókori Róma monumentális épületein keresztül a kora császárkor kultúrájába. A csapatok egy napjainkban játszódó, rejtélyes történet keretében ismerkedtek a korszakkal, amelynek szereplői a modern kori Rómában kalandozva fedezték fel az épületeket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket. A csapatoknak a pályázati időszak végére egy ókori művészet stílusjegyeihez igazodó római diadalív-makettet kellett elkészíteniük pályaműként. A munkához szükséges alapvető ismeretek megszerzésében a négy fordulón át, az év folyamán kiküldött feladatlapok és egy önálló honlap nyújtottak segítséget.
A pályázatra 308 csapat jelentkezett a két országból. A jelentkezők közül 188 csapat (közel 3300 diák) töltötte ki mind a négy feladatlapot, 167 csapat pedig (mintegy 2200 diák) a pályamű elkészítésének
óriási munkával járó feladatát is vállalta. A feladatlapokat és a pályaműveket két, egymástól független zsűri bírálta el. A pályázat végeredményét a feladatokra és a pályaműre
kapott pontszám összege határozta meg. A két korcsoport (5–7. és 8–10. évfolyam) összetett versenyében az első három-három helyezést elért csapat részt vett egy múzeumpedagógiai
programon a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében, ill. a pályaműveikből rendezett vándorkiállítást Nagyszombaton (Trnava, Szlovákia) és Budapesten láthatta a nagyközönség.
Előzmények a verseny honlapján: klikk ide
A rejtély megoldása:
Nahát, micsoda meglepetés ért a mai nap végén! Miután – a kedves internetezők segítségével, de lényegében egyedül - megoldottam az összes hátralévő feladatot, sőt, még egy kis diadalív-makettet is tákoltam azok alapján, amelyeket küldtek, engem is megkeresett néhány sötét öltönyös! A makettet, amelynek elkészítése az utolsó feladatom volt, egy üzenet utasításai alapján el kellett helyeznem a Colosseum egyik szoborfülkéjében. Miközben azon ügyködtem, hogy jól megálljon a helyén, a hátam mögött felbukkant két tagbaszakadt napszemüveges fickó, és megkértek, hogy kövessem őket, és a diadalívet is hozzam. Úgy tűnt, a kérésnek jobb, ha nem állok ellen, így hát velük tartottam a korábban futólag már látott, sötétített üvegű autójukhoz.
Ezzel aztán Róma egy gyönyörű villanegyedébe vittek, és egy betessékeltek egy magas kőfallal körülvett, előkelő ház kovácsoltvas-kapuján. És lám-lám, a teraszon egy magas, vékony, őszes, határozott arcélű úriember körül ott ültek mind a társaim! Először egyáltalán nem értettem a helyzetet: azt hittem, az egész társaság az én átverésemre szerveződött, és mindannyian beépített emberek voltak, és most hull le róluk az álca. Nagy nehezen ébredtem csak rá, hogy ez tévedés, minden úgy igaz, ahogy az elején hittük: mindannyian „áldozatok” voltunk Signor Incognito kis játékában; ő hozatta sorban ide, a saját villájába a társaimat, akikről azt hittük, hogy eltűntek.
Ezzel aztán Róma egy gyönyörű villanegyedébe vittek, és egy betessékeltek egy magas kőfallal körülvett, előkelő ház kovácsoltvas-kapuján. És lám-lám, a teraszon egy magas, vékony, őszes, határozott arcélű úriember körül ott ültek mind a társaim! Először egyáltalán nem értettem a helyzetet: azt hittem, az egész társaság az én átverésemre szerveződött, és mindannyian beépített emberek voltak, és most hull le róluk az álca. Nagy nehezen ébredtem csak rá, hogy ez tévedés, minden úgy igaz, ahogy az elején hittük: mindannyian „áldozatok” voltunk Signor Incognito kis játékában; ő hozatta sorban ide, a saját villájába a társaimat, akikről azt hittük, hogy eltűntek.
A középen ülő idősebb úr volt Signor Incognito, alias Marco Cesare Rubelli-Vitulo, aki ezúton gratulált nekem kitartásomhoz és nagyszerű teljesítményemhez (így legalább a társaim előtt is tisztázódott a szerepem, hogy nem vagyok „kém”…). Kiderült, hogy Signor Incognito, mint ahogy üzeneteiben többször célzott is rá, amatőr családfa-kutató, aki saját családja eredetét az ókori rómaiakig tudja visszavezetni. Nomármost, kutatásai során arra jutott (noha a tudós-társadalomban nem mindenki ismeri el eredményeit), hogy mi mindannyian a rokonai vagyunk, tehát a mi őseink is az ókori Rómában éltek! Csak aztán felmenőink szétszóródtunk a nagyvilágban…
Signor Incognito kíváncsi volt, mennyire van meg bennünk az ősi római virtus, mennyire tudunk megfelelni a váratlan kihívásoknak. Elcsalogatott bennünket ide, Rómába, rejtélyes feladatokat adott, és közben figyelte minden léptünket. Az én hozzáállásom tetszett neki a legjobban, ezért engem hagyott legtovább benn a játékban – mert most már tudjuk, hogy játék volt az egész! Ami viszont mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy az ígért jutalmakat, amivel az ideutazásunk előtt kecsegtetett bennünket, mindannyian meg fogjuk kapni!
Signor Incognito kíváncsi volt, mennyire van meg bennünk az ősi római virtus, mennyire tudunk megfelelni a váratlan kihívásoknak. Elcsalogatott bennünket ide, Rómába, rejtélyes feladatokat adott, és közben figyelte minden léptünket. Az én hozzáállásom tetszett neki a legjobban, ezért engem hagyott legtovább benn a játékban – mert most már tudjuk, hogy játék volt az egész! Ami viszont mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy az ígért jutalmakat, amivel az ideutazásunk előtt kecsegtetett bennünket, mindannyian meg fogjuk kapni!
Ezúton köszönöm a magam és minden társam nevében a sok-sok segítséget, amit a feladatok megoldásához kaptunk.
