|
| Mi ez? | Terrakotta álló nőalak | | Hol található? | Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény | | Méret: | m: 34,5 cm | | Állapot: | Több darabból ragasztva, a talapzat hátsó része letört. | | Leltári szám: | T.67 |
A két formából készült terrakotta, magas, négyszögletes talapzaton álló, peplost viselő nőalakot ábrázol. A nőalak testsúlya bal lábára nehezedik, jobb lába térdben enyhén behajlítva, kissé előrébb helyezkedik el, ez azt eredményezi, hogy a függőlegesen, szabályos ritmusban elrendezett ruharedők a jobb lábnál megtörnek. Jobb kezét behajlítva mellére helyezve, bal kezét pedig a test mentén leengedve tartja. A testhez viszonyítva kis fejen, nagyméretű, több sorban, csigákból felépített, felfelé szélesedő, minden bizonnyal mesterséges hajviselet látható, amelyet egy széles diadém övez.
A terrakotta nőalakon több helyen megmaradtak a fehér alapozóréteg és azon az eredeti színezés nyomai: a hajon és a peploson vörös színű festés nyomai látszódnak.
Az álló, peplosos, nagy hajkoronájú nőalak a klasszikus kori Boiótia koroplasztikájának egyik legelterjedtebb terrakotta nőtípusa volt, amelynek példányait előszeretettel helyezték sírokba, de szentélyek anyagában is gyakran megtalálhatók. A típus a Kr.e. 5. század második felére keltezhető.
|
|
|
