Adatlap

Mi ez?	Antilop- vagy gazellafejes karikafülbevalópár.
Mikor készült?	Kr.e. 2. sz.
Miből készült?	arany, malachit
Hol találták?	lelőhelye ismeretlen
Hol található?	Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény
Méret:	55.172.1: belső átm: 1,6 cm, külső átm: 2,4 cm, tömege: 4,78 g; 55.172.2: belső átm: 1,65 cm, külső
Állapot:	Az 55.172.1-es fülbevalóról egy kőgyöngy, az 55.172.2-esről az állat szarva hiányzik. Az utóbbi karikájának elvékonyodó vége is letört. Ugyanezen a darabon az állat álla alatt antik javítás látható.
Leltári szám:	55.172.1-2
Irodalomjegyzék:	Oroszlán Z. - Dobrovits A., Antik kiállítás. Vezető, Budapest, 1947, 27, 9. sz. 19. t.

Az állatfejes karikafülbevalók sorába tartozik ez az antilop- vagy gazellafejjel díszített fülbevalópár. A kiállításon bemutatott többi hasonló fülbevaló közül főként színességével tűnik ki: a sárga aranyékszert zöld kővel, valószínűleg malachittal tették mutatósabbá.

Az egész fülbevaló vázát egyetlen, viszonylag vastag drót alkotja. Erre fűzték fel az alkotóelemeket: a két sima és két orsódrótból sodort elvékonyodó karika-részt; az öntött, üreges állatfejet, amelyre a szarvakat és a külön, lemezből elkészített füleket is utólag forrasztották rá; a kettő közé pedig egymással váltakozva granulátumgyűrűket és kőgyöngyöket. Az állatfejet hozzáforrasztották az alapdróthoz így az rögzítve van. A fejet és a karikát összekötő soktagú elemből viszont csupán az első és az utolsó granulátumgyűrűt forrasztották a mellette lévő karikához illetve a fejhez, a többi szabadon mozog. Az aranyműves az apró részletekre is ügyelt: a fejen a szőrzetet, az orr, a száj és a szem részleteit cizellált vonalakkal, élethűen mintázta meg; a szemeket eredetileg kővel díszíthette (ma már ez hiányzik); a fej mögé közvetlenül egy drótívekkel díszített hengert forrasztott, hogy a fej és a fülbevaló további elemei közötti átmenet fokozatos legyen; a kőgyöngyök méreteit is - a fülbevaló elvékonyodó formájának megfelelően - a fejtől a karika felé csökkentette. A karika végének rögzítésére az állat szája alá tartókarikát forrasztott.

Kőgyöngyökkel és öntött állatfejjel díszített karikafülbevalók Ciprusról, a Pontus-vidékről és Thrákiából ismertek. Antilop/gazellafejjel
díszített egyelőre csupán ez a példány ismert. A hasonló darabok alapján a hellénisztikus kor késői időszakában, a Kr.e. 2. században készülhetett.

Több technikai részletben is egyezik a kiállításon látható hiúzfejes fülbevalóval (ltsz.: Hu-SzM-Ant-55.200), ezek a következők:
1. ugyanarra a drótra fűzték fel a gazellafejet, a drótokból sodort karika-részt, valamint a fejet és a karikát összekötő többtagú elemet, mint a hiúzfejes darabon.
2. a vázként szolgáló drótot ugyanúgy rögzítették a gazellafejhez, mint a hiúzfejhez, vagyis kivezették az állat száján és hozzáforrasztották.
3. az állatfejeket is azonos módon készítették: öntötték, a füleket és szőrcsomókat pedig külön, lemezből készítették el és utólag forrasztották a fejre. A gazella esetében a szarvak előtti, a hiúz esetében a pofán lévő szőrcsomó készült így.
4. a fejet és a karikát összekötő elem a gazella- és a hiúzfejes fülbevalón is azonos felépítésű: gyöngyökből és granulátumgyűrűkből áll
5. a granulátumgyűrűket mindkét esetben ugyanúgy készítették: lemezszalagból hajlítottak karikát és arra forrasztották sorban a granulátumokat
6. a karika-rész összesodort drótjait egyik fülbevalón sem dolgozták össze az elvékonyodó végükön a fülbevaló vázaként szolgáló dróttal.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy azantilop/gazellafejes fülbevalópár és a hiúzfejes fülbevaló ugyanabban az aranyműves műhelyben készülhetett. (Vö. a kettőt.)