Lexikon

Euergetizmus

Az euergetizmus kifejezést egy francia történész, André Boulanger alkotta a görög euergeteó - jót tesz (valakivel) - igéből. Noha a fogalom már az 1920-as években létezett, az általa jelölt jelenség csak az 1970-es évektől váltott ki jelentős tudományos érdeklődést. Az úttörő munka, Paul Veyne Le pain et le cirque. Sociologie historique d'un pluralisme politique című, 1976-ban megjelent műve volt. Veyne komplex elméletet dolgozott ki az euergetizmus fejlődéstörténetéről és működéséről , műve nyomán szinte robbanásszerűen egy új "részdiszciplína" született, amely a késő-klasszikus- és hellénisztikus korszak gazdaság- és társadalomtörténetének összefonódásait helyezte vizsgálatai középpontjába.
Euergetizmuson azt értjük, amikor egy polgár a polis számára természetbeni (pl. élelem, olaj, áldozatok) vagy konkrét anyagi felajánlást (pl. készpénz, kölcsön, építkezések, útiköltségek) tesz, politikai tevékenységet (pl. tisztségviselés, követjárás) vagy papi tisztséget vállal a polis által támasztott morális értékeket szem előtt tartva, valamilyen közös anyagi nehézség megoldására, és ezt a polis nyilvános kitüntetésekkel honorálja. Fontos hangsúlyozni: az euergetizmus nem a redisztribúció vagy az adózás egy formája. Az euergetizmusra ugyanis - a leiturgiával szemben - nem vonatkoztak olyan törvények, amelyek előírták volna, mikor, kinek, milyen formában és milyen értékben kell a vagyona egy részét közcélokra fordítania. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a polisok társadalmai ne gyakoroltak volna informális nyomást a potenciális euergetésekre. (Müller 2011, 348-351.) Azt is ki kell emelni, hogy az euergetikus cselekedetek és a leiturgia során felajánlott adományok megkülönböztethetősége, illetve elválaszthatósága olykor nem egyszerű (Quass 1993, 270-303., pl.: I. Priéné 112, 19–22, ahol a grammateusi hivatal leiturgiaként jelenik meg).
Az euergetések jótéteményeit a polis kitüntetési határozatokkal, az adományok pontos összegeinek rögzítésével - epidosisok esetében - arany- és/vagy bronz- és/vagy márványszobrokkal és kiváltságokkal - adómentesség, leiturgiák alóli mentesség, az első sorban ülés joga etc. - honorálta, ha méltónak találta rá az euergetést. Az elismeréseknek hármas funkciójuk volt. Egyrészt nyilvánosan kitüntették az euergetést, ezzel elismerve a polisért és a démosért tett szolgálatait, másrészt ez a tett ösztönzően hathatott magára az euergetésre - mintegy még több jótéteményre sarkallták -, végül példát állított a többi vagyonos polgár elé is.
Nem csak a polis vagy más városok polgárai léphettek föl euergetésként, hanem az uralkodók is. A korai hellénisztikus korszak után a Kr. e. II. század első felében - II. Eumenés és IV. Antiochos uralkodása alatt - még egyszer virágkorukat élték az uralkodók által finanszírozott építkezések. A század második felére azonban, párhuzamosan a római hódítással és a mediterrán világ politikai átalakulásávalaz uralkodók adakozása megszűnt, és végleg a helyi társadalmi elit tört előtérbe (Bringmann 1995).

Irodalom:
BOULANGER, André 1923. Aelius Aristide et la sophistique dans la province d'Asie au IIe siecle de notre ere. Paris.
DIGNAS, Beate 2002. Economy of the Sacred in Hellenistic and Roman Asia Minor. Oxford, Oxford University Press.
DIGNAS, Beate 2006. Benefitting Benefactors: Greek Priests and Euergetism. L'Antiquité Classique, T. 75. 71–84.
FRÖHLICH, Pierre - MÜLLER, Christel éd. 2005. Citoyenneté et participation à la basse époque hellénistique: actes de la table ronde des 22 et 23 mai 2005, Paris. Genève, Droz.
GAUTHIER, Philippe 1985. Les cités grecques et leurs bienfaiteurs. Athenes, École Francaise d'Athenes. (Bulletin de correspondance hellénique. Supplément.)
MEIER, Ludwig 2012. Die Finanzierung öffentlicher Bauten in der hellenistischen Polis. Mainz, Verlag Antike. (Die hellenistische Polis als Lebensform)
MIGEOTTE, Léopold 1992. Les souscriptions publiques dans les cités grecques. Geneve, Droz. (École Pratique des Hautes Études. 4. Section. Sciences Historiques et Philologiques. 3. Hautes études du monde gréco-romain)
MÜLLER, Christel 2011. Evergétisme et pratiques financières dans les cités de la Grece hellénistique. Revue des Etudes Anciennes, t. 113. 345–363.
QUASS, Friedemann: Die Honoratiorenschicht in den Städten des griechischen Ostens. Untersuchungen zur politischen und sozialen Entwicklung in hellenistischer und römischer Zeit. 1993, Stuttgart, Franz Steiner Verlag.
RASMUSSEN, Anders Holm 2008. Priests and Liturgies. Analecta Romana Instituti Danici, Suppementum. Vol. 40. 133–137. p. (Religion and Society. Rituals, Resources and Identity in the Ancient Graeco-Roman World. The BOMOS-Conferences 2002–2005 ed. by Anders Holm Rasmussen, Susanne William Rasmussen)
ROSEN, K. 1987. Ehrendekrete, Biographie und Geschichtsschreibung. Zum Wandel der griechischen Polis imm frühen Hellenismus. Chiron, Vol. 17. 277–292.
VEYNE, Paul 1992. Bread and Circuses. Historical Sociology and Political Pluralism. Translated by Brian PEARCE with an Introduction by Oswyn MURRAY. London, Penguin Books.

Seres Dániel
2015