Lexikon

Epónymos

"Névadó". A földrajzi egységek, városok, népcsoportok, csillagképek nevét gyakran istenektől, félistenektől eredeztette a hagyomány. Arkadia például Arkasról kapta nevét (Pausanias 8.4.1), Athén Athénéről, akinek Poseidónnal kellett megküzdenie a városért (Hdt. 8.55, Apollod. Myt. 3.14.1), A hellének és egész Hellas Hellénről (Hés. Kat. 2. frg.) Makedonosról Makedónia (Hés. Kat. 7. frg.), a spártai Dioskurosokról, Kastórról és Polydeukésről pedig az Ikrek csillagkép (Eur. Hel. 137-140). A hellénisztikus kortól egyre gyakoribb, hogy valós, történelmi személyek kölcsönzik nevüket akár több városnak is, de adott esetben még egy állat is névadóvá válhatott. III. Alexandros (Nagy Sándor) saját nevén alapította az ókori világ egyik leghíresebb városát, Alexandriát (Plut. Vit. Alex. 26), egy Hydaspas parti várost pedig kedvenc lováról Bukephalasnak nevezett el (Plut. Vit. Alex. 61, Strab. 15.1.29). I. Seleukos Nikatór apjárnak, Antiochosnak a nevét 16 település viselte (App. Syr. 295)
Athénban az epónymoi szó, mindenféle jelző nélkül, a Kleisthenés által Kr. e. 508/507-ben alapított tíz phylé névadó hérósait jelölte, akiknek szobrai az agorán álltak. A hagyomány szerint a delphoi-i Pythia választotta ki a tíz névadót az előre megadott száz hérós közül (Arist. Ath. Pol. 21, Hdt. 5.66). Az epónymosok a következők: Erechtheus, Aigeus, Pandión, Leos, Akamas, Oineus, Kekrops, Hippothoón, Aias - ő az egyetlen nem athéni hérós vö. Hom. Il. 2.557-558 - és Antiochos. A későbbiekben a phylék számát többször is megnövelték, az újakat idegen uralkodókról neveztek el: Kr. e. 307/306 és 201/200 között Antigonos Monophthalmos és fia, Démétrios Poliorkétés is a névadók közé tartozott. Ptolemaios Euergetésről Kr. e. 224/223-tól, Attalos Sótérről Kr. e. 200-tól, Hadrianus császárról pedig Kr. u. 124/125-től neveztek el egy-egy phylét.
Athénban az epónymoi szó a tíz hérós mellett a 18 és 60 év közötti korosztályok vezetőit is jelölte. Egyszerre negyvenketten viseltek hivatalt. (Arist. Ath. Pol. 53.4, Suda, s.v. epónymoi).
Külön kategóriát képeztek az epónymos tisztségviselők - pl.: archón, stephanéphoros, monarchos - akikről elnevezték az éveket az egyes városokban. A több ezer fennmaradt feliratban a következő egyszerű formulával rögzítették az éveket: "X (Y fia) hivatali évében." Azokban a ritka esetekben, ha a hivatalt nem töltötték be, az istenről nevezték el az évet (Inscr. Priéné 108.63–64). Ez a gyakorlat már az ókori Keleten is bevett szokás volt, amit a Kr. e. III. évezredből származó sumer feljegyzések is alátámasztanak; Asszíriában a királyról nevezték el uralkodásának első évét, a többit pedig a limmu nevezetű tisztségviselőről, akinek hivatala egy évre szólt. Rómában a két consul nevével jelölték az éveket.

Irodalom:
Kerényi K. 1977. Görög Mitológia.
Kron, U. 1976. Die zehn attischen Phylenheroen: Geschichte, Mythos, Kult und Darstellungen.
Rotroff, S. I. 1978. An Anonymous Hero int he Athenian Agora. Hesperia. No. 2. 196-209. p.
Shear, T. L. 1970. The Monument of the Eponymous Heros in the Athenian Agora. Hesperia. No. 3. 145-222. p.
Sherk R. K. 1990. The Eponymous Officials of Greek Cities. I. Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. Bd. 83. 249–288. p.
Sherk R. K. 1990. The Eponymous Officials of Greek Cities. Mainland Greece and the Adjacent Islands. Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. Bd. 84. 231–295. p.
Sherk R. K. 1991. The Eponymous Officials of Greek Cities III. The Register: Thrace, Black Sea Area, Asia Minor. Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. Bd. 88. 225–260. p.
Sherk R. K. 1992. The Eponymous Officials of Greek Cities IV. The Register: Part III: Thrace, Black Sea Area, Asia Minor (Continued). Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. Bd. 93. 223–272. p.
Sherk R. K. 1993. The Eponymous Officials of Greek Cities V. The Register: Part VI: Sicily. Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. Bd. 96. 267–295. p.

Seres Dániel
2015