| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Az Augustus-mauzóleum
Az Augustus-mauzóleum területén 1519 és 1793 között zajlottak az első feltárások. A nagy ásatás 1907-ben kezdődött és 1938-ban fejeződött be. Az Augustus-mauzóleumot a Mars-mezőn emelték, ami kitüntető díszsírhelynek számított. Három részből állt: -a sírépítmény és közvetlen körzete, -az Ustrinum, a római császárok hamvasztásának helye (oltár vagy kikövezett tér jelölhette), -kert.
Elhelyezése révén az Augustus-mauzóleum két közeli építménnyel is szoros kapcsolatban állt: -Horologium vagy Solarium Augusti (Augustus napórája), -Ara Pacis Augusti (az augustusi Béke oltára). A Horologiumot, amelynek közepén az első Egyiptomból Rómába vitt obeliszk szolgált a napóra mutatójául (ld. Egyiptom római szemmel), az Augustus-mauzóleum felé fordítva állították fel. A csúcsára gömböt (globus) helyeztek, ami Rómának a világ feletti uralmára utalt. Az együttes eredeti koncepciója szerint a gömb árnyéka szeptember 23-án, Augustus születésnapján esett az Ara Pacis közepére. Így hirdette, hogy Augustus születésével jött el birodalomban a béke korszaka. A három építmény monumentális együttese a Mars-mező északi részén tehát Augustus születésének és halálának közös emlékműve.
A császári család sírhelyeit a tumulus belsejében alakították ki. A középpontban emelt fal a császár szobrát tartotta. Az első falkör a sírfülkéket tartalmazta, a második pedig a fölső, keskenyebb henger alapfalául szolgált. A három következő falkörben további fülkék voltak, a körök között pedig sugárirányban kialakított folyosók biztosították az átjárást. A harmadik és negyedik falkör közötti helyiségeket befedték, a külsőket nyitottan hagyták, és földdel töltötték fel. A déli oldalon folyosó vezetett az építmény belsejébe. A mauzóleum falát a homlokzati részen márványlapok borították, hátul pedig travertin. A bejárati részt domborművek díszítették: az ajtó fölött pajzs függött, kétoldalt pedig egy-egy babérfa állt. A sírfülkék építészeti kialakítása díszítetlen maradt.
Suetonius (Augustus, 100.) írja, hogy az Augustus-mauzóleum kertjeit Kr.e. 28-ban nyitották meg, ekkorra tehát már alighanem elkészült Augustus sírhelye. Az első temetkezésre Kr.e. 23-ban került sor, az építménynek ekkorra már állnia kellett . Az építkezés kezdete Kr.e. 31-re tehető, amikor Augustus (akit ekkor még eredeti nevén Octavianusnak hívtak) legyőzte M. Antoniust az egyeduralomért vívott harcban. A mauzóleum értelmezéséhez fontos ismerni tervezésének és felépítésének közvetlen politikai kontextusát. A nagy ellenfél, M. Antonius - mint nyilvánosságra hozott végrendeletéből kiderült - Egyiptomban kívánta eltemettetni magát, mégpedig felesége, Kleopatra mellett. Octavianus ravaszul kihasználta az ebben rejlő lehetőségeket, és a maga oldalára állította a politikai elit zömét, ami korábban M. Antoniust támogatta. Hiszen kínálkozó volt úgy értelmezni az ellenfél szándékát, hogy a római birodalom fővárosát a Nilushoz akarja áthelyezni, és Rómát Kleopatra fennhatósága alá akarná vonni. Így amikor Octavianus megkezdte a mauzóleum építését, egyszersmind ígéretet tett, hogy halála után is hű marad az Örök Városhoz, és hogy Róma marad a birodalom központja. A síremléket tehát elsősorban propagandacéllal kezdték építeni, és nem Octavianus gyakori betegségei vagy éppen a haláltól való félelme miatt. Egyiptom elfoglalása után Octavianus két obeliszket helyezett el a bejárat mellett. Egyiptomban obeliszkpárokat templomok előtt volt szokás felállítani Augustus mauzóleuma így nem csupán ellenpárja volt M. Antonius alexandriai síremlékének, hanem a felette aratott győzelem szimbóluma is és a győztes isteni nagyságának kifejezője is. A mauzóleum feltehető mintái között Aeneas laviniumi héróonja a legfontosabb. Ez is folyóparton állt, fák vették körül, magját tumulus (sírhalom) alkotta, s hasonlóképp kultikus tisztelet övezte. E kapcsolat révén tehát Augustus Aeneashoz hasonlíthatta magát. További feltehető mintául az ókori világ építészeti csodái szolgáltak, amelyeket egyszersmind túl is kellett szárnyalni. Semiramis babilóni függőkertjeit azáltal, hogy az Augustus-mauzóleum kertjei szabadon látogathatók voltak, Maussóllos király síremlékét pedig hatalmas méretei és a tetején álló szoborkolosszus révén. Az Augustus-mauzóleumot a középkor folyamán eredeti rendeltetésétől eltérően használták. A 12. században a Colonna család számára szolgált erődítményül. A 13. században számos márványtömböt elbontottak az építményből, és más építkezésekhez használtak fel. A 16. században a belső térben kertet alakítottak ki, a 18. században pedig amphitheatrumot létesítettek itt bikaviadalok számára. A 19. század folyamán színházként szolgált, 1907-től pedig hangversenyteremként működött. Ma múzeumként áll egy ciprusokkal és örökzöld fákkal beültetett tér közepén. Kertész Nikolett (klasszika archaeológia szakos hallgató Bécsi egyetem) 2008 |
