Lexikon

Parisz

Más néven Alexandrosz; Priamosz trójai király és felesége, Hekabé fia. A spártai Helené elrablója, s így a trójai háború kitörésének fő felelőse.

Gyermekkora
A terhes Hekabé azt álmodta, hogy égő fáklyát szül, mely lángba borítja az egész várost. Az álmot fenyegető előjelként értelmező jósok javaslatára a gyermeket kitették az Ida hegyre, ahol pásztorok találtak rá, és felnevelték. Parisz szépségben és erőben túltett a többi pásztoron, és sikerrel tartotta távol a nyájtól a rablókat. Ezért nyerte az Alexandrosz, vagyis „férfiakat elhárító és oltalmazó” nevet. Már ifjúként Trójába került, és részt vett az ő emlékére rendezett versenyjátékokon, ahol kiemelkedett képességeivel. Családja ráismert, és – bár a testvére, Kasszandra óva intette őket ettől – visszafogadták a családi közösségbe.

A trójai háború
Zeusz a Föld panaszára úgy döntött, egy hosszú és véres háborúval megritkítja az emberiséget. A trójai háború előzménye az volt, hogy Erisz, a viszály istennője, mivel nem hívták meg Péleusz és Thetisz menyegzőjére, egy aranyalmát dobott a násznép közé „a legszebbnek” felirattal. Pallasz Athéné, Héra és Aphrodité egyszerre nyújtották kezüket az ajándékért. Zeusz parancsára Hermész az istennőket Pariszhoz vezette, hogy ő legyen az isteni szépségverseny bírája. Mindegyik istennő ajándékot ígért Parisznak, ha neki adja az aranyalmát. Athéné győzelmet és hősi életet, Héra uralmat Ázsia és Európa felett, Aphrodité pedig a szépségéről messze földön híres Helené szerelmét. Parisz az utolsót választotta, Aphrodité tanácsára hajót épített, s azzal utazott Spártába Helenéért. Menelaosz király, Helené férje szívélyesen fogadta az idegent, ám hamarosan Krétára utazott nagyapja temetésére. Ezt kihasználva – és a vendégjogot súlyosan megsértve – Parisz elcsábította az egyedül maradt asszonyt, aki a palota kincseit magához véve követte hazájába a trójai királyfit.
Ez az asszonyrablás szolgáltatott okot a trójai háború kitörésére. Parisz a háború tizedik évében bátyja, Hektór unszolására párviadalra hívta ki Menelaoszt. A két tábor szerződést kötött, amely szerint kettejük küzdelme fogja eldönteni a háború kimenetelét. Mikor azonban Menelaosz dárdájával célba vette, Aphrodité ködbe burkolva kedvencét kivitte a csatatérről (Helené hálószobájába), így mentette meg a biztos haláltól. Hektór később visszaviszi a csatatérre, s a háború során Parisz derék harcosnak bizonyul. Ő terítette le a Szkaiai kapunál Apollón segítségével Akhilleuszt: egyetlen sebezhető pontján, a sarkán találta el. Végzetét azonban ő sem kerülhette el: Philoktétész nyila sebezte halálra.

Ábrázolásai
Parisz ítélete a Kr. e. 7–6. századtól kezdve kedvelt téma az antik képzőművészetben. A leggyakrabban a három vetélkedő istennő és Hermész társaságában látható szakállas, khitónt és himationt viselő férfiként. A Kr. e. 6. század második felétől különböző attribútumokkal ábrázolták: hangszerrel, jogarral vagy lándzsával – az utóbbiak egyaránt utalhatnak királyi származására vagy döntőbírói tisztségére. A késő archaikus kortól fiatal fiúként (gyakran hosszú hajjal), majd fiatal férfiként jelenik meg, a Kr. e. 5. sz. közepétől általában keleti ruhában. Gyakori attribútumai a bunkósbot vagy a lagóbolon (pásztorbot, ‘nyúldobó bot’).

Keresőkifejezések: Paris, Parisz, Alexandros, Alexandrosz, Paris ítélete, Paridis iudicium, Judgement of Paris