Lexikon

Homérosi korok

A "homérosi korok" kifejezés arra utal, hogy a homérosi eposzok sajátos módon két történelmi korszakhoz kapcsolódnak. Egyszerre beszélnek a hősi múltként tisztelt, gazdag mykénéi kultúráról, s közben Homéros koráról, ami pedig a Kr.e. 8. sz. második felére tehető. Az eposzokban e két világ találkozása érhető tetten.

A homérosi eposzok és a mykénéi kultúra közti kapcsolat felfedezése elválaszthatatlan Heinrich Schliemann német kereskedő nevétől. A homérosi eposzok vezették Schliemannt a 19. sz. 70-es-80-as éveiben, hogy felkutassa az eposzok híres helyszíneit, nemcsak Tróját, de Mykénét és más görögországi központokat is. Ásatásai nyomán és ösztönzésére tárult fel a mykénéi világ anyagi kultúrája, amiben ő és generációja a homérosi eposzok világát ismerte fel. A Mykénében talált arany halotti maszk Agamemnón maszkja, a Trójában talált arany ékszer Priamos kincse lett. És fordítva: láthatóvá vált, hogy a homérosi eposzokban emlegetett tárgyaknak: pl. Nestór serlegének, vagy Mérionés vadkanagyaras sisakjának, a mykénéi kultúrában találni meg mását. A homérosi hősök bronzfegyverei, valamint az épületek gazdag leírásai, pl. Nestór vagy Alkinoos palotájáé, a mykénéi kort idézik, Homéros korában nem találni hasonlót.
Miután azonban Michael Ventris angol mérnök a II. világháború után megfejtette a mykénéi kor írásbeliségét rögzítő ún. lineáris B táblákat, világossá vált, hogy a mykénéi kultúrát nem lehet azonosítani Homéros világával. A mykénéi kultúra nem egy fontos vonása ismeretlen az eposzok számára: az erős központi hatalmat kezében tartó mykénéi egyeduralkodó (wanax) sem ismerhető fel pl. a homérosi társadalomban. Ismeretlen az eposzok költője számára a mykénéi kori falfestményeken ábrázolt gazdag női viselet is.

Ugyanakkor a régészeti kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy az eposzok jórészt keletkezésük korának viszonyait tükrözik. Ez a kor pedig a mykénéi paloták pusztulását követő korszak, az ún. "sötét századok" végét, illetve a görög művészet geometrikus korát jelenti. Régészeti leletek sora igazolja a homérosi eposzok sok jellemzőjének Kr.e. 8. sz.-i vonatkozását. Az eposzok temetkezési szabályai e kor szokásainak felelnek meg. Jól látszik ez a paloták pusztulása utáni korszak egyik fontos településén: az euboiai Lefkandin megtalált héróon (hérós-szentély) leletei feltűnően emlékeztetnek a homérosi eposzok halottkultuszára, Patroklos temetésének körülményeire. A mykénéi kultúra bukása utáni korra utal a vas általános használata és megmunkálási módjának ismerete is.
Az epikus leírásnak meglepő párhuzamát találjuk Ithakának, Odysseus hazájának egy barlangszentélyében: tizenkét bronz tripust, háromlábú üstöt találtak itt, épp annyit, amennyit az Odysseia szerint Odysseus vitt haza ajándékba. A tripusok 8. századiak és egyaránt elképzelhető az is, hogy a homérosi eposzok e kiemelkedő emlékcsoport eredetének adják magyarázatát, mint az, hogy a leletben éppen ennek a hagyománynak a felújítását kell látnunk.

www.uni-frankfurt.de/~gejic/tod_jenseits/lefkandi.html

Heinrich Schliemannról

Irodalom:

M.I. Finley, Odüsszeusz világa, Bp. 1985.
Ritoók Zs.-Sarkadi J.-Szilágyi J.Gy., A görög kultúra aranykora, Bp. 1984, 45-55.
A. Johnston, Az archaikus Görögország, Bp. 1984, 48-64.
J. Chadwick, A lineáris B megfejtése, Bp. 1980.

Bélyácz Katalin
2004

Összesen:7 db

Ivócsésze (talpas skyphos)

Ivócsésze

Geometrikus kori sisak

Domborított állatfrízzel díszített, arany diadéma

Geometrikus díszítésű amphora

Geometrikus festéssel díszített vízhordó edény (hydria)

Geometrikus festésű borvegyítő edény (kratér)