Interjú pályázatunk elbírálóival – Andrea Ďurianovával, Lucia Novákovával és Erik Hrnčiarikkal (a Nagyszombati Egyetem Ókori Régészeti Tanszékének tagjaival)
Úgy tűnik, hogy a harmadik kör után kissé elfáradtatok. Hányan vesztek részt a feladatlapok javításában és értékelésében?
Úgy tűnik, hogy a harmadik kör után kissé elfáradtatok. Hányan vesztek részt a feladatlapok javításában és értékelésében?
Hárman foglalkozunk a pályázat értékelésével, továbbá a pályázókkal való kapcsolattartást és a feladatlapok regisztrálását is mi végezzük. Mindhárman a Nagyszombati Egyetem (Trnavská univerzita) Ókori Régészeti Tanszékének tagjai vagyunk.
Nagyon sok kitöltött feladatlap érkezik be a tanároktól. Lehet ezt egyáltalán győzni?
Lehet, de néha sok időt vesz igénybe, illetve más kötelezettségeink is vannak, ezért olykor jól jönne, ha 48 órája lenne egy napnak (nevetés).
A tanárok szerint néhány feladat megoldása túlságosan nehéz volt az alacsonyabb évfolyamok számára...
Igen, észrevehető volt, hogy a két korcsoport feladatlapjai között minimális a különbség, ami néhány résztvevőt az alacsonyabb évfolyamokból kissé elkedvetlenített, sőt ebből az okból talán néhány csapat fel is adta a versenyt. De egyúttal el kell mondani azt is, hogy azok a fiatalabb pályázók, akik kitartottak, szinte ugyanolyan színvonalú eredményeket értek e, mint az idősebbek. Elmondhatjuk tehát, hogy a fiatalabb pályázók remekül bírták a megmérettetést.
Próbáljátok megsaccolni, átlagban mennyire eredményesek a pályázók a feladványok kidolgozásában!
Százalékban kifejezve átlagosan kb. 75-80% körül van az eredményesség. Minden 85% feletti eredményt átlagon felülinek tartunk, de a feladványok nehézségét tekintve kitűnő eredményekről beszélhetünk. Az egyes csapatok között nagyon kicsi különbségek vannak és végeredményben komolyan nehéz lesz kiértékelni a legjobbakat. Meglepően magas a műveltségi színvonal, és a pályázók matematikai készségét is nagyra értékeltük, ami a specifikus feladatokban nyilvánult meg.
Melyek azok a problémák, amelyekkel találkozni szoktatok?
Sok feladatlap hiányosan érkezett be, a pályázók elfelejtették csatolni a beküldendő mellékleteket, ill. helytelenül értelmezték a feladványokat. Természetesen vannak olyanok is, akik mindent az utólsó betűig kidolgoztak. J A jövőre nézve azonban biztosan fontolóra vesszük nem csak a feladatlapok letöltésére, de kitöltésére is vonatkozó útmutató elküldését, melyben egy-egy példán keresztül illusztrálnánk a helyesen és helytelenül kitöltött feladatlapot. Éppen azért fontolgatjuk ezt, mert a beküldött feladatlapokból, főleg a beszkennelt feladatlapokból több oldal is hiányzott.
És természetesen, eléggé időigényes és megterhelő a nagy mennyiségű feladatlap javítása egy bizonyos rövid időn belül, viszont sok mókát is megélünk közben...
Például?
A kreatív megoldások (nevetés) mindig szórakoztatók, habár nem volt problémamentes a helyességük megítélése. Például az Anonymous hacker csapat maszkja egy pajzs díszítéseként... J Mulatságos volt a legfiatalabb versenyzők elképzelése is arról, hogy a gyakorlatban miképp emeltek istenné egy császárt: szerintük elválasztották a fejét a testétől, s azt később ráhelyezték egy szoborra. A tiszteletnyilvánítás különféle kreatív módjait ismerhetjük tehát meg (mosoly).
A diákok kreativitásáról és áttekintéséről tanúskodnak az Augusztus cászár ideológiájáról szóló választási plakátok is, melyek sok mindenben kapcsolódtak a mai politikai kampányokhoz.
A diadalíveken található feliratokat pedig iskolájuk megalakulásához kötötték a diákok.Tehát diadalnak tekintik saját iskolájukat és ez kedves.
De elsősorban annak örülünk igazán, hogy a rajzokat illetően milyen jó grafikai képességel rendelkeznek a pályázók, pl. a diadalíveket több módon dolgozták ki, kezdve az egyszerű és szép rajzoktól egészen a műszaki rajzokig, ill. a több szemléletű rajzoktól a 3D-s számítógépes megoldásokig. Ezek a munkák tényleg gyönyörűek.
Mit tanácsolnátok a tanároknak és főleg a diákoknak a siker eléréséhez?
Érdemes jól odafigyelni azokra a feladatokra (többnyire a feladatlap végén), melyek a kreativitásra épülnek. Ezekkel sok pontot lehet szerezni.
De szerintünk már az is siker, hogy egyáltalán volt érdeklődés a gyerekek és tanárok részéről az ilyen jellegű pályázat iránt. Kezdetben ugyanis épp attól tartottunk, hogy nem lesz elég érdeklődő. De ha az elért eredményeket nézzük, mindenki nagyon jól teljesített és csak gratulálhatunk a résztvevőknek.
Mivel gazdagított titeket, egyetemi asszisztenseket ez a munka?
Tudományos szempontból nem tudjuk ezt megítélni, talán majd idővel, de pedagógiai tapasztalatokkal mindenesetre gazdagodtunk – lényegében azonnali visszajelzéseket kaptunk, így hát tudatosítottuk, melyek azok a dolgok, amelyek ténylegesen működhetnek és melyek csak a papíron. És egyúttal megismertük az alap- és középiskolás diákok műveltségi szintjét az ókori történelmet illetően.
