|
Athéni feketealakos amphora
| Hol található? | Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény | | Méret: | m: 41,4 cm | | Állapot: | Ragasztva, a testen több helyen kiegészítés. | | Katalógus szám: | Hu-SzM-Ant-51.18 |
Vastag talpon ülõ ívesen felfelé szélesedõ, lapított tojásdad testû amphora belül profilált echinus-alakú szájjal és függõleges irányítású hármas osztású szalagfüllel. A váza felületét végig feketealakos díszítés borítja. A központi díszítést felül a nyakon és alatta, a váll felsõ részén, a test alsó harmadában és a képmezõ két oldalán, a fülek alatt ornamentális díszítés keretezi. A nyakon ellentett palmetta-lótuszsor motívum, alatta a váll tetején pedig váltakozva vörös és fekete színû kyma-sor fut körbe. A test alját félkör alakú, alul-felül indákkal összekötött lótuszbimbó sor, alatta pedig sugármotívum díszíti. A fülek alatt palmetta-lótusz kereszt minta látható. A váza mindkét oldalát dionysikus jelenet díszíti: az A oldalon a jelenet közepét a köpenybe öltözött, szakállas Dionysos foglalja el, kezében egyik attribútumával, a szõlõággal, mögötte pedig egy jobbra menõ kecskével. Két oldalán egy-egy, hosszú köpenyt viselõ mainas látható, a bal oldali kezében krotalát (csattogtatót) tart. A váza hátsó oldalát egy kecskén lovagló, kezében borostyánágat tartó, köpenyes mainas, elõtte egy másik futó köpenyes mainas díszíti. Mindkét oldali képmezõn a szabad helyet szõlõágak töltik ki rajtuk szõlõfürtökkel. A vázán az alakok fekete alapszíne mellett gazdag az egyéb járulékos színek használata. A fekete alakos vázafestészetben hagyományosan, így itt is fehér szín jelöli a ruha alól kilátszódó nõi testrészeket (karok, nyak, arc). Vörös színû festés jelzi Dionysos szakállát és a mainasok haját díszítõ hajszalagot. A budapesti amphorát az alakok belsõ részleteit jelzõ elnagyolt, hanyag bekarcolások, a zsúfolt kompozíció az athéni vázafestészet késõi feketealakos produkciójába, ezen belül pedig az idõszak legtermékenyebb mûhelyéhez, a Leagros-csoporthoz sorolja (attribúció). A váza a Leagros-csoport alkotói idõszakán belül pontosabban nem keltezhetõen, a Kr.e. 6. század utolsó negyedében készülhetett.
|
|
|