|
Házaspár sírköve Palmyrából
| Miből készült? | mészkõ | | Hol található? | Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény | | Méret: | m: 45, v: 7, sz: 53,7 cm | | Állapot: |
Ép, több darabból összeragasztva. | | Katalógus szám: | Hu-SzM-Ant-2004.1.A | | Gyűjtemények: | Korábban M. Rostovtzeff tulajdonában , majd a Yale Egyetem (New Haven) gyûjteményében
|
Az évszak mûtárgya 2005 nyár
A mészkõ dombormû fõalakja díszes kereveten heverõ, baljában ivócsészét tartó férfi. Öltözéke a kor perzsa viselete: saru, nadrág (a szárát jelzõ ráncok a saru fölött láthatók) és díszesen szõtt ruha. Dereka köré görög szokás szerint köpenyt csavart. Lábánál kettõs párnán fülbevalós nõalak ül chitónban, a bal vállán kerek ruhakapcsoló tûvel megtûzött köpenyben és a fején átvetett kendõvel, amit bal kezével az arca elé von, a gyász ábrázolásának egyik szokásos képi jeleként. Kettejük közt görög ruhájú, fiatal felnõttként ábrázolt ifjú, bal kezét összetartozásuk kifejezéseként a férfi vállára teszi. A szemköztnézetû kompozíció és a plasztikus formákkal ellentétben uralkodó linearitás a palmyrai mûvészet általános vonásai közé tartozik.
Az ifjú kétoldalán a már kifaragott dombormûre arameus feliratot véstek, amelyet Komoróczy Géza a következõképpen olvasott és értelmezett.
Abdiból Bar'a' (fia és)
Marti a felesége
A személynevek a palmyrai névadás jellegzetes példái. Abdiból (görögösen Abdibólos): "Baál (isten) szolgája"; Bar'a' (görögösen Bareas): "Athé /Anat (istennõ) fia"; Marti (görögös átírásban Marthis): "úrnõ (becézõ forma) / "úrnõm".
A darab tehát házaspár sírdombormûve volt. A palmyrai nekropolisok jellegzetes formája a közösségi temetkezés. A föld fölött gyakran torony, késõbb templom alakú építmények jelölik a síregyütteseket, a föld alatt pedig sziklába vájt, egymásba nyíló folyosók falaiban elõre kivésett, katakomba-szerû fülkék sorakoznak; ezekben hantolták el a halottakat, s a fülkéket szögletes kõlappal zárták le. A budapesti dombormû is ilyen zárólap lehetett (az újkorban vékonyabbra vágták, hogy lecsökkentsék a súlyát). Az ábrázolás fõszereplõje a kor társadalmi felfogásának megfelelõen a férj. A szerettei körében lakomázó halott képe a férfihoz méltó élet emblématikus megjelenítésének népeket és évszázadokat átívelõ kifejezési formája volt az ókorban - Hellasban és Italiában éppúgy, mint Mezopotámiában. A darab tehát a görög symposion, a latin convivium és a keleti kultúrákban elterjedt marzeah hagyományán nevelkedett nézõk számára egyaránt kínálhatott érvényes mondanivalót.
A halotti lakomát ábrázoló dombormûvek a palmyrai sírszobrászat egyik fõ témáját jelentik. A budapesti darab (stílusa, a betûformák és a hasonló példányok alapján) alighanem a 3. század elején készült.
A töredékekbõl összeragasztott dombormû az 1930-as években a New haveni Yale Egyetem gyûjteményében volt, késõbb eladták; a nemzetközi mûkereskedelembõl került Budapestre.
|
|
|
