vers | Látogatási időn túl

Kószálhassak kedvem szerint

Varga Edith (1931–2020) emlékére

Fényhegy Ura, Ré, üdv neked,
ki az eget szeled
és látnak mindenek,
ki meg nem állsz, ha éj, ha nap,
felfénylesz kelet éghegyén
s nyugodni térsz nyugat helyén.
Élve, örömben nyugszol el,
ujjong a halandók hada,
de csendesül, ha távozón
az éggel egyesülsz.
Nem látja már szem a szemet,
kígyók lepik a föld színét,
a vakká váltak alszanak.
Ám hajnalod ha feldereng,
ébrednek, hogy szépségedet lássák,
fényed megnyitja szemeik,
egymást felismerik.
Sugaraid, ó, add nekik!
S örök lakom nyugalmát add nekem,
végső honom hadd legyen otthonom,
házamon ki s bejárjak én,
Bám el ne zárják attól, mit szeret,
kószálhassak kedvem szerint
földön plántált fáim tövén
s a partról kortyoljam tavam vizét
nap nap után, nem szomjazván sosem.

Himnusz Réhez Pentu sírjából
Grigássy Éva fordítása

elol_feher_atvil — Reliefdíszes kőtálka: a lótuszvirágból megszülető napgyermek. Varga Edith gyűjteményéből, kölcsönben az Antik Gyűjtemény állandó kiállításán

Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád

Ismered ezt a réges-régi drámát…
Bármerre indulsz, mindig Trója vár rád:
Mint délibáb ragyog a messzeségben,
vagy saját ablakodból integet feléd,
s hiába tiltakozol, hogy nem és nem,
s hiába, ha az istenek is vigyáznak,
mindenki odaadja végül mindenét –
akháj a trójainak, trójai az akhájnak.

Kántor Péter: Mint délibáb ragyog

A Hyperión legújabb túraútvonalában a trójai mondakör történeteit járjuk körül. Kedvcsinálóként következzen két rövid játék: ha nehéznek találod őket, kezdd az ismerkedést a Hyperión oldalain, ha pedig könnyűnek, itt a lehetőség még többet megtudnod!

Az alábbi képrészletek történelmi és mitológiai személyeket ábrázolnak! Húzd a neveket a megfelelő képre, majd ellenőrizd, hogy mindenkit sikeresen azonosítottál-e!

Giovanni Domenico Tiepolo (1727–1804) festménye azt a pillanatot ragadja meg, amikor a trójaiak bevontatják a falovat a városba.
Válogasd szét a kép alatt felsorolt hősök neveit aszerint, hogy a görögök vagy a trójaiak oldalán küzdöttek a háborúban. A görög sereg harcosainak nevét húzd a lóra, a trójaiakat pedig helyezd el körülötte!

A képek forrása: Szépművészeti Múzeum (1, 2), British Museum (1, 2, 3) , Kunsthistorisches Museum (1), Wikipedia (1, 2, 3, 4).

A szőnyeg visszája

51.212_05crop22 — Késő-antik tunikadísz töredéke

Brandt Józsinak

Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is – – valamit.”

Reményik Sándor, 1933. február 6.

Kicsi lényekről hallasz ma csudákat

Szólok végül a menny adományáról, az egekből
Harmatozó mézről. Méltasd ezt is figyelemre,
Maecénás! Kicsi lényekről hallasz ma csudákat:
Sorra egész nemzetségek, népek hadi dolgát,
Erkölcsét dalolom, buzgalmát, hős vezetőit.
Semmi csekélység ez, de megőrzi nevünk e csekélység,
Hogyha az ég se hagy el s odahallgat imánkra Apolló.

Vergilius, Georgica, IV. könyv
Lakatos István fordítása

Vajon mi köti össze ezeket a műtárgyakat? Kiderül a Szépművészeti Múzeum útvonaltippjéből, amelyet a méhek napja alkalmából ajánlunk, a túrához társként pedig Caribout.

A nyitóképen:
A méhektől megcsípett Amor Venushoz menekül
Dirk de Quade van Ravesteyn krétarajza, 1600-as évek
Szépművészeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény

József Attila – 115

Indiában, hol éjjel a vadak
zöld szeme cikkan át a dzsungelen, –
mikor dédapa is kicsi volt még,
élt egy nagy fejedelem.

Parancsot adott, büszkét, szigorút:
“Fogjon mindenki szerszámot! Oda,
hol a lombzenére táncot lejt a hold,
épüljön hétszáz ékes palota!”

Hétszáz ékes palota közé
kincstárat vasból rakatott
s a napot akarta ráveretni,
mint óriás, tüzes lakatot.

Hiába szörnyedt el a nép
s kérlelték vének és papok:
“Ami égi, ne hozd a földre!”
A kapu pántja kérte a napot.

Feszült létra a felhő szélihez.
Megbillent az; a létra leszakadt.
Fogtak sasokat könnyü szekérbe.
A hámot szétszedték dalos madarak.

S míg sürgött irtózva, serénykedett
a dolgos népek megdöbbent zöme,
kisült a vetés, kigyult a város;
kicsordult a nap lángos özöne.
Mint a zuhatag, hullt alá a tűz.
Állva száradt el a fejedelem.
S a hétszáz palota helyét elfoglalta
az őserdő egy hűvös éjjelen.

1934–1935 [?]

Gandhára szobrai a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumból érkeztek az Antik Gyűjtemény állandó kiállítására.

Fentről lefelé:
Buddhák és bódhiszattvák, Kr. u. 2–3. század
Oroszlánfej-épületdísz, Kr. u. 4–5. század
Buddha tisztelői, Kr. u. 1–2. század
Női fej, Kr. u. 4.–5. század

József Attila versét a Kaláka együttes zenésítette meg, Palya Bea énekel.

Három sakklinzer, kakaóscsigafarku oroszlán

2015-ben együttműködésbe kezdtünk a Budapesti Metropolitan Egyetem Animáció mesterszakával, amelynek során a hallgatók az Antik Gyűjtemény egy-egy műtárgyához kapcsolódva készítettek rövid animációs filmeket. Bajer Fanni munkája egy etruszk geometrikus váza díszítését dolgozza fel Kőrizs Imre verse alapján, amely az Antik Gyűjtemény fennállásának centenáriuma alkalmából rendezett költőversenyen íródott 2008-ban.

Etruszk olla
Narce-festő, Kr. e. 700–690

A Veiiben készült edény vállán sakktáblamotívumok között egy-egy magányosan álló őz, illetve kétalakos kompozíció látható: hatalmasra tátott szájú oroszlán támad az előtte álló őzre. Az oroszlán halált hozó erejét kiemeli a részletesen jelzett fogsor és az előrenyújtott nyelv. Az ábrázolás mintái jól ismertek athéni vázákról. Az oroszlán–őz-jelenet azonban, eltérően a görög geometrikus vázafestészet egyik alapelvétől, nem a vázafülek által meghatározott főnézetben található. Az edényt a fülek között mindkét oldalon vízimadarak sora díszíti; a szintén görög eredetű, de Etruriában szinte sormintává alakított motívum a Kr. e. 7. századi etruszk kerámia díszítésének egyik leggyakoribb eleme.

További információk a vázáról a Hyperión adatbázisban!