When the siren’s calling

A szirének a görög vallás nyugtalanító, egyszerre isteni és szörnyű – azaz nem-emberi – hatalmai közé tartoznak. Fontos és kétértelmű jelentést hordoznak, ami kettős, madáremberi alakjukban is kifejezésre jut: énekükből a legtökéletesebb isteni szépség, a zene bűvölete árad, lényük viszont a halálhoz kötődik, a költői és a képzőművészeti hagyományban egyaránt.

(Agócs Péter, A szirének éneke)

Rag’n’Bone Man, Sirens (Wolves, 2014)

Ez a terrakotta szobrocska szárnyas madártesttel és női fejjel ábrázolja a szirént, hátul magas kontyba tűzött haját főkötő fedi. Boiótiai műhelyben készült a Kr. e. 5. században.

T.35_AA_007324_m
Boiótiai szirén szobrocska, Kr. e. 5. század

Az Antik Gyűjtemény további szirén-ábrázolásait a Hyperiónban gyűjtöttük össze.

Hátra nem nézhetsz

Chilton Flóra animációs filmjét, amely a Metropolitan Egyetemmel közös projekt során készült el, az Antik Gyűjtemény egyetlen ókori mozaikjának motívumai foglalják keretbe.

Aki a puzzle kirakására is vállalkozik, a mozaik minden további részletét alaposan megfigyelheti. Teljes képernyőre tenni és szellemképet használni ér!

A szalagamulettektől a márciuskáig

A peloponnésosi háború első szakaszában (Kr. e. 431–421) nem csupán a harc, hanem egy ismeretlen betegség is tizedelte Attika lakosságát. Kr. e. 429-ben a járvány áldozatául esett maga Periklés is. Plutarchos, aki szerint az athéni államférfi hosszan gyötrődött a betegség tüneteitől, hozzáteszi: Periklés jelleme mit sem változott a szenvedéstől. Egy történet szerint ugyanis, amikor egy barátja meglátogatta, gúnyosan mutatta neki az asszonyok által ráaggatott talizmánt: „nagyon nagy betegnek kell lennie ahhoz, hogy eltűrjön ilyen balgaságot” (Plutarchos: Párhuzamos életrajzok – Periklés 38,4, Máthé Elek fordítása).

nubvizavjtq41
Periklés szobrát fertőtlenítik az Athéni Plakán 2020 tavaszán.

A görög-római világban az amulettek egyik leggyakoribb felhasználási területe a gyógyítás volt, de alkalmazták őket szerelmi vágy felkeltésére vagy részegség ellen is. Tágabb értelemben amulettnek nevezünk minden olyan tárgyat, amelyeknek védelmező, szerencsehozó képességet tulajdonítottak. Sokat közülük ékszerként is viseltek, vagy éppen szalagként kötöztek bokára, csuklóra, mint ma a barátság-karkötőket. Rendeltetésük, formájuk és anyaguk is rendkívül színes képet mutat – az ókori ember szemében a különféle kövek, amelyeket a vésnökök képekkel, varázsjelekkel és szövegekkel díszítettek, varázserővel bírtak. A hasonló tárgyak védelmező funkciója az antikvitás után sem ismeretlen: a varázsgemmák alakjára és funkciójára emlékeztet az Egri csillagokban Jumurdzsák gyűrűje, a balkáni néphagyományban pedig ma is jelen van a szalagamuletteket idéző szokás, a márciuska felkötözése.

A görög és római amulettekről a Hyperión új túraútvonala ad áttekintést.

Mitikus lények nyomában

Keresd meg a szóhalmazban az antik kiállításból megszökött mitikus lényeket! Nyolc furcsa szerzet bújt el a betűk között, keresztbe-kasul, akár átlósan, akár visszafelé. Körözési fotóikat lentebb mellékeljük, nézd meg, mely tárgyakról oldottak kereket – így könnyen felismered őket, és azt is megtudhatod, mire érdemes vigyáznod!

A körözött lények fotói és személyleírása:

Nehéz nyavalyák balsorsu csapása

M10044_A_hügHÜGIEIÁHOZ
ΥΓΙΕΙΑΣ, θυμίαμα μάνναν

Bűvöletes, bájos, tápláló, mindenenúrnő,
hallj meg, boldogitó Hügieia te, mindenek anyja!
Mert ha te jössz, eltűnik az ember ezer nyavalyája,
minden ház kivirágzik örömben, hogyha te ott vagy,
s duzzad a művészet; rád vágyik, rád a világ mind,
nincs más, csak Hádész, aki gyűlöl, a lélekemésztő,
ó esdett, viruló, nyugodalma az emberi nemnek;
mert a halandóknak nélkűled semmi se hasznos,
nem jóízü a kincsetadó Plútosz lakomákon,
s férfi tenélküled itt nem lesz soha sokbaju vénné,
mert egyedül te vagy úr mindenben, csak te királynő.
Jőjj hát, istennő, segitőn avatott seregedhez,
elhárítva nehéz nyavalyák balsorsu csapását.

Ritoók Zsigmond fordítása

Az Antik Gyűjtemény ezzel az orphikus himnusszal kíván jó egészséget és gyors gyógyulást mindenkinek. A Hügieiát ábrázoló diptychonszárnyat most a bezárt kiállítás őrzi, de a liverpooli World Museumból kölcsönzött elefántcsont faragványokról és történetükről itt is lehet olvasni.

Hédervárról Eperjesen át Liverpoolig: két elefántcsont diptychon a késő római világból

Új időszaki tárlat nyílik az Antik Gyűjtemény kiállításán, amelyen díszes faragású késő római elefántcsont táblák láthatók. A diptychonokat, amelyek a liverpooli National Museums és a Szépművészeti Múzeum együttműködése keretében Angliából érkeztek Magyarországra, Bollók Ádám (MTA BTK Régészeti Intézet), Szentesi Edit (MTA BTK Művészettörténeti Intézet) és Chrissy Partheni (Liverpool, World Museum) mutatják be. 

Elolvasom…