Moirák kénye szerint

Ma már egyre ritkább, hogy egy kutató két diszciplina, az egyiptológia és a klasszika archeológia területén is otthonosan mozogjon. Schreiber Gábor (1974–2020) ilyen kutató volt. Idő előtt ment el – nagyon sok dolga lett volna még.

2009-ben ő mutatta be a Gyűjtemény egyik új szerzeményét, egy krétai hydriát Az Évszak Műtárgya kiállításon. Az ilyen vázákat elsősorban egyiptomi exportra készítették Kréta szigetén, többségük Alexandria temetőiből került elő, ahol hamvurnaként használták őket.

Ezzel az írással búcsúzunk tőle.

99.30.A_6 AA_001722
Hadra-típusú hydria, Kr. e. 250–200 (Fotó: Mátyus László)

Köreinkben az Élet

Orbán Ottó: Lírai Homály professzor a tudományegyetem katedráján költői síkgeometriát ad elő 
(az Álmoskönyvből)

50.175_négyzet-downA tábla csupa kosz. Nincs hova fölrajzolnom az ábrát. Különben sincs mivel, mivel lopják a krétát. Na mindegy. Ezek a mi körülményeink. Vegyünk a kör kerületén egy tetszőleges dőlésszögű átmérő által kimetszett két, A és B jelű pontot. Az átmérő mentén a kör területe két egyforma körszeletre oszlik. Nevezzük az egyiket a Jó, a másikat a Rossz birodalmának. Nyilvánvaló, hogy ezek után a teljes kört csak egy névvel illethetjük, és ez a név az Élet. Két további átmérő által kimetszünk a kör kerületén négy további pontot; jelük C, D, E és F legyen. Föltéve azt, hogy az átmérők dőlésszöge nem azonos, hat egyforma, de egymástól elforgatott körszeletet és bennük hat egymást takaró vagy nem takaró körcikket nyerünk. Az egymást takaró körcikkeket nevezzük a történet réteges talajának, az egymást nem takaróknak adjuk a haszontalan rét nevet. Előttünk áll a mindent magába foglaló körmodell, a kör a körben, s mindkettő egy harmadikban, negyedikben stb. Szerkesszük hát a körkörös hadrend alakzatába műveinket, hogy azok rezzenetlenül állják minden korok gúnycsapásait, s vígan fütyüljenek a balsors nyűgére s nyilaira. Köszönöm, mára ennyi. Kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy ne hagyjon maga után disznóólat a padokban, és a táblát nedves szivaccsal törölje le!


A borító- és bélyegképeken szereplő vázák:

A részlet forrása: Digitális Irodalmi Akadémia.

Borús napokra

Színek után kutasson bár fürkésző tekinteted…

collage2

… lelj fényes kilátásokra szürkeségben is…

8428_kis_kerettel2b

 … és mindig nézd az élet napos oldalát!

A borítóképen középen, a színes kollázsban és az 1997-es kiállításra készülve: férfi büsztje (korábban Philippus Arabsnak tartották).

Filmrészlet: Monty Python – Brian élete (1979).

Az ókori szentenciának ható jókívánságot a „padlóla” került büszt fotója ihlette 2020-ban.


Vitorlabontás

Már elérhető a Hyperión felületén az Antik Gyűjtemény idei levelező pályázata, az Ókori vizeken első fordulója. Az online tartalom nem csupán a versenyen részvevő csapatoknak hasznos segédanyag: az ókori hajózáshoz kapcsolódó olvasmányok és feladatsorok interaktív könyv formájában a tanórákat is színesíthetik és a digitális oktatásban is szabadon felhasználhatók. Mint virtuális túraútvonal, az ókor iránt érdeklődő nagyközönség számára is szórakoztató kaland!

gif

Az első hajó tehát tengerre szállt! Ez a forduló az egyiptomi hajótörött történetére épül, és négy, gazdagon illusztrált témán és játékos feladványokon keresztül mutatja be a Nílus menti ókori kultúra világát. A következő forduló anyaga – középpontjában az aranygyapjúért hajózó Argonauták történetével – november 13-ától lesz hozzáférhető.

Az Ókori vizeken levelező pályázatra 2020. október 9-ig lehet jelentkezni!


A hagyományokhoz híven a Pécsi Tudományegyetem Klasszika-filológia Tanszéke is meghirdeti az idei Hyperión Országos Tanulmányi Versenyt, amely szintén digitális eszközökkel hozza közelebb a diákokhoz a görög-római kultúrát. A verseny szűkebb tématerülete Athén (athéni mitológia és 20–21. századi feldolgozásai, Athén történelme, földrajza, építészete, athéni művészek, írók, ünnepek).

A pécsi versenyre 7–12. évfolyamos tanulók jelentkezhetnek négy nevezési kategóriában, 2020. november 20-ig. További részletek a pécsi Klasszika-filológia Tanszék honlapján.


A borítóképen: freskórészlet Menna thébai sírjából az abüdoszi zarándoklat ábrázolásával
Forrás: www.flickr.com, © kairoinfo4u / CC BY-NC-SA 2.0

Elmélkedő

A régi póz már nem felel meg.
Vegyünk egy újat. Ezt lehet.
Oly mindegy, milyen öltözetnek
igazítod a testedet.

Mindegy a ruha, de a test is,
a szellem meg – a mindenit!
nem sejti, merre hajtja Thespis,

mig orcájára színt derít.

Nemes Nagy Ágnes

színészek

Irodalom, művészet és színház a kiállítótérben is találkozik: idén is megrendezésre kerül a Szépművészeti Múzeum különleges programsorozata, a Textúra. Rendező: Székely Kriszta, premier: 2020. november 3.

További időpontok és jegyinformáció a Szépművészeti Múzeum honlapján.

A kollázsban két komikus színész: öreg polgár, zsákot cipelő szolga. A vers forrása: Digitális Irodalmi Akadémia; Thespist hagyományosan a tragédia „egyik feltalálójának” titulálják (a verssor utalásához lásd: Horatius – Ars poetica, 275–277).


Török László (1941–2020) emlékére

A pályám egy sor véletlen által alakult. Mindenkinek azonban saját véletlenjei vannak. Ezek nem külső, szeszélyes ügyek, alapjukat mindig a közöttem és a sors közötti párbeszéd adta.

Élveztem ezt a folyamatot, végig olyan emberek között voltam, akikkel közös szellemi élmények kapcsoltak össze, és úgy látom, valami értelme is volt a munkámnak. Azt tudni kell, hogy ezek efemer dolgok, mert amit ma megtalálunk, az vélhetően – Szilágyi tanár úr szavai szerint – „remélhetőleg” el fog avulni, mert ez a lényege a dolgoknak. Azon igyekszem, hogy én írhassam meg először, hogy miben tévedtem tíz évvel ezelőtt.

Két részlet egy interjúból
MúzeumCafé, 2014


055
Textil oroszlán alakjával, korai 4. század. Kairó, Kopt Múzeum