
Vagy?
Bertóti Attila: Ariadné fonala, 2009.
Vagy?
Bertóti Attila: Ariadné fonala, 2009.
Look at all my trials and tribulations
Sinking in a gentle pool of wine
What’s that in the bread? It’s gone to my head
Till this evening is this morning, life is fine…
Always hoped that I’d be an apostle
Knew that I would make it if I tried
Then when we retire we can write the gospels
So they’ll all talk about us when we’ve died
Andrew Lloyd Webber – Tim Rice: Jesus Christ Superstar (1973)
A Napfolt Kft-nek
Monoton
üget a süppedő homokon
a sivatag lova,
a tétova teve
tova.
Hátán rezegve
mozog a
rozoga
kúp
alakú púp.
A helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés
homokkal telve
a füle, a nyelve.
Sóvár szemekkel kutat
kutat.
Még öt-hat nap
kullog baktat.
Az itató tava távol,
s oly rettentő messze még az oázis.
Erre utal az alábbi fohász is:
Tevék ura!
Te tevél tevévé engem eleve,
Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol,
de tévednél, vélvén,
vén híved neved feledve
elvetemedve
vádol.
Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova,
mivel levet – vert vederbe
feltekerve – nem vedelve
lett betelve
a te tevéd szenvedelme.
Te nevedbe
legyen eme
neveletlen tevetetem
eltemetve!
S evezzevel ava teve
levelkévét kivilevelhevelteve.
Romhányi József
Az adó, amelyet Nagy Sándornak küldtek az állatok
A régiek között különös mese járta.
Nem tudom célzatát… Hogy mi a tanulsága,
jó olvasóm, te süsd ki! Nos, oly rejtelmes-e?
……..Ím itt a meztelen mese:
Száz tájra híre ment, hogy Zeüsznek egy fia,
Alexander nevű, nem tűr az ég alatt
már egyetlen oly élőt, amelyik még szabad –
s hogy jó lesz mindnek tüstént hozzá loholnia
……..és lábához omolnia.
Férgecske s elefánt, ember s négylábú mindegy,
s madárnépség is, ámbár köztársasági, mind megy.
……..Az istennő, akinek szája száz,
……..röpíti szét az ijedelmet:
Új császár: új parancs! – Mindent kimagyaráz.
S az állatok, megannyi jámbor szerzet,
bár eddig csak Étvágy volt uruk, mind tudja jól:
káros kibújni ám bármily törvény alól.
And who by fire, who by water,
who in the sunshine, who in the night time,
who by high ordeal, who by common trial,
who in your merry merry month of may,
who by very slow decay,
and who shall I say is calling?
And who in her lonely slip, who by barbiturate,
who in these realms of love, who by something blunt,
and who by avalanche, who by powder,
who for his greed, who for his hunger,
and who shall I say is calling?
And who by brave assent, who by accident,
who in solitude, who in this mirror,
who by his lady’s command, who by his own hand,
who in mortal chains, who in power,
and who shall I say is calling?
Leonard Cohen kérdése, 1974-ből
Egy válasz, Kr. e. 370 körül